Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

117 • hogy az A) alatt csatolt biztosítási kötvényből az, hogy a biztosítás [I-od és Ill.-r. felpefesek érdekében is megköttetett volna, ki nem tűnik, [I-od és lll.-r. felperesek biztosítottaknak és a kötvény alapján kártalanításra jogosítottnak nem tekinthetők ; mihez képest- Il-od és III.-r. felperesek keresetükkel helyesen lettek elutasítva ; továbbá : mejrt ezek szerint alperessel csakis I.-r. felperes szerződvén, az ököristállónak nem az ő tulajdonát képező 2/rad része tekintetében is biztosítottnak csak ő tekintendő ugyan, erre nézve azonban a szerződés érvénye az ő vagyoni érdekének fenlététől van feltételezve, mivel a keresk. törv. 463—465. §§-ai szerint a kárbiztositásnak czélja az, hogy a szerződésben meghatározott esemény következtében biztosítottat érő vagyoni hátrány a biztosító által megtéríttessék ; miből folyólag szükséges, hogy az a tárgy, melyre vonatkozólag a biztostitási szerződés köttetik, vagy biztosítottnak tulajdonát képezze, vagy ahhoz a biztosítottnak érdeke kötve legyen, (kt. 484. és 485. §§-ai) olyképen, hogy a tárgy megsérülése vagy megsemmisülése a biztosítottra vagyoni hátrányt vonjon maga után ; és minthogy l.-f. felperes beismeri, hogy a biztosított épületnek 2/3 része nem az ő, ríanem Il-od és III.-r. felperes tulajdonát képezi, oly érdeket pedig, melynélfogva az ökör-istálló elpusztulása ama hátrányon felül, mely 1 '3 tulajdon részének megsemmisülése folytán előáll, még valami vagyoni hátrányát képezné, nem bizonyított de nem is állított ; ezek folytán I.-r. felperes részére csakis a kártérítési összegnek 1 /3-a volt megítélhető ; végül, mert tekintettel arra, hogy I.-r. felperes vagyoni érdek fenforgása esetén tulajdonos társai részeit is ön javára érvényesen biztosíthatta volna, annak be nem vallása, hogy a biztosított épület nem kizárólag az övé, a szerződés érvénytelenségét maga után nem vonhatja, valamint az sern, hegy az épület bérbeadása elhallgattatott, mivel erre nézve a v>. alattiban világos kérdés nem intéztetett, (kt. 474 §.) azt pedig, hogy I.-r. alperes a tulajdonos társak között fenforgott viszályt elhallgatta, alperes a felperes által a 2". alatti ajánlat 5. kérdésére adott igenlő felelettel szemben sikeresen nem érvényesítheti. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : . A másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint alperes 1645 ^rt tőkének s kamatjának fizetésére köteleztetett, mint nem felebbezett érintetlen marad, egyéb részeiben mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával alperes tartozik még további 3290 frt tőkét, ennek 1888. június 14-től járó 6" o kamatját, 166 frt 15 kr. per- és 67 frt 30 kr. kétrendbeli felebbezési költséget megfizetni. Felperesi ügyvéd felebbezési dija és költsége képviseltjeivel'szemben 40 frt 65 krban állapittatik meg. Indokok. Alperesnek a felperesi kereset ellen a biztosítási szerződés érvénytelensége, a kár mennyisége és a kereset időelőttisége tekintetéből felhozott kifogásai az alsóbb bíróság által helyes indokok alapján mellőztetvén, a helyütt főleg az képezi felülvizsgálat tárgyát, biztosítottnak te