Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

106 500 forint összegnek s járulékainak felperes csődtömeg részére leendő megfizetésére feltétlenül kötél ezi. Indokok. Felperes a hit alatt kihallgatott B. Imre tanú vallomásával is erősített A. alatti leltár hiteles másolatával bizonyitotta, hogy alperes társaság vezérigazgatója a kereseti részvények megkisérlett leltározása alkalmával kijeleientette, hogy a kereseti részvények mind, tehát a kérdéses TO drb. részvény is alperes társaságánál közadós tartozásának fedezetére kézi zálogul vannak letéve. —• Minthogy alperesnek a kereseti részvényeket a kt. 161. §-a szerint sem megszerezni, sem zálogba venni nem szabad és minthogy a megtartási jog a zálogjoggal egy jogi természetű, alperes saját véleményére a kt. 161. §-a szerint megtartási jogot sem gyakorolhat, alperest a 10 db részvénynek felperes részére való kiadása, illetőleg értéküknek megfizetésére feltétlenül kötelezni kellett. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta: Az alsóbb bíróságok Ítéleteinek megváltoztatása mellett felperes keresetével elutasittatik, a perköltség pedig kölcsönösen megszüntettetik. Alperesi ügyvéd két rendbeli felebbezési dija s költsége képviseltjével szemben 60 frtban állapittatik meg. Indokok. A jelen perben megállapított ténynek tekintendő : hogy alperes részvénytársaság a kereseti részvények közül 10 darabnak tényleges birtokába az által jutott, mivel a közadós, mint alperes részvénytársaság előbbi igazgatóságának, későbben pedig felügyelőségének volt tagja az alapszabályok 26., illetve 38. §-a értelmében e minőségekbeni műköködési idejére 10 drb részvényt letenni tartozott, a további 20 drb részvényt pedig a nevezett közadós alperesnek váltó s egyéb tartozása fedezetéül oly időkben adott át midőn vagyonával még szabadon rendelkezett. E szerint tehát alperes a kereseti 30 drb részvénynek tényleges birtokába kétségtelenül jogszerű uton jutottnak tekintendő. Nem lőn felperes tömeggondnok által kétségbevonva az sem, hogy a közadós alperesnek részint váltókon, részint egyéb czimeken nagyobb összeggel tartozik. Ezekből következik, hogy alperes a jogszerű uton tényleges birtokába jutott emez értékpapírjaira a közadósnak, ugy a váltótörvény 108., valamint a ker. törvény 309. §-ai értelmében megtartási jogot gyakorolhat. Felperes tömeggondnok a megtartási jog gyakorolhatását két oknál fogva támadja meg, első sorban s főleg azért, mert alperes részvénytársaságnak saját részvényeit — a minők a kereseti részvények—a kt. 161. §-a értelmében zálogba vennie nem volt szabad, másodsorban pedig azért, mivel alperes őt, mint a közadós jogutódát, a megtartási jog gyakorlásáról a váltó- és a kereskedelmi törvény 108., illetve 110. §-ainak rendelkezései ellenére azonnal értesíteni elmulasztotta. Azonban ezen megtámadási okok egyike sem bír törvényes alappal.