Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

78 saját fele ellenében megállapított 25 frt 65 kr. felebbezési költséget is felperesnek megfizetni. Indokok : Felperes a Kt. 346. §-ában előirt kötelezettségének felelt meg akkor, midőn alperest a kereseti gépnek a lepsényi vasúti állomáson, mint kijelölt átvételi helyre, megérkezése után haladéktalanul értesité, hogy a küldeményt, az egyik tengelynek törött volta miatt, mint a kikötött kellékeknek meg nem felelőt, átvenni nem hajlandó ; minthogy alperes, mint eladó, a gép jó szerkezeteért, jó anyagáért és munkaképességéért a B. alatti kötés szerint felelősséget vállalt: ugy a törvénynél, mint az ügylet természeténél fogva kötelessége lett volna alperesnek vagy a kifogás alaptalanságát kimutatni vagy a kifogás alapossága esetében, a hiány pótlásáról haladéktalanul gondoskodni és pedig annyival is inkább, mert tudhatta és mint szakembernek tudnia kellett, hogy felperes a gazdászati czélra szánt gépet az előrehaladt cséplési időben (augusztus közepén) huzamosabb ideig nem nélkülözheti. Alperes e helyett 1885 augusztus 21. és 25-én kelt E. és F. alatti leveleiben felperest oda utasította, hogy ha törött a gép tengelye, forduljon a vasúthoz, mert ez a felelős. Minthogy az emez alperesi levelek folytán felperes kérelmére H. szerint 1885 szeptember 24-én foganatosított^ szakértői szemle azt eredményezte, hogy a kérdéses gép az egyik tengelynek hibás előállítása, tehát a készítésnél felmerült szerkezeti hiba miatt állandó használatra nem alkalmas : felperes joggal tagadhatta meg annak átvételét s állhatott el az ügylettől. Nem áll útjában eme jog gyakorolhatásának az a körülmény, hogy felperes az értesítéssel egyidejűleg a küldeményt rendelkezésre nem bocsátotta, mert ezt a Kt. 346. §-a nem szabja elő, a 347. §. pedig csak azt rendeli, hogy vevő a már átvett árut vissza ne küldje, hanem a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg annak megőrzéséről gondoskodjék; már pedig a jelen esetben az áru átvétele meg nem történt, de egyébként is, ha az áru átvétele megtagadtatik, mint ez jelen esetben az eladónak ismételt felhívása után is történt; ez a körülmény egymagában is a rendelkezésére bocsátással egyjelentőségünek tartandó. Ily tényállás mellett nem fogadható el a másodbiróságnak az a nézete, mely szerint a felperesi keresetet a rendelkezésre bocsátás elmulasztása indokából találta elutasitandónak. Az elsőbiróság tehát helyesen mondotta ki, a Kt. 348. §-án alapuló felperesi kérelemhez képest, a vételi szerződést megszűntnek s kötelezte alperest az ennek alapján kapott ellenérték visszaadására. Alperesnek az az érvelése : hogy felperes azon tényéből, mely szerint a fizetésül adott váltók egyikét még a jelen per megindítása előtt minden fentartás nélkül kifizette, következik: hogy a vételi ügylethez