Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

72 kivin — de ezzel nincs elengedve az i. §. £j pontjában megkívánt négy tanú az oly végrendeletnél, melyet egész terjedelmében nem irt önkezűleg a végrendelkező. A mi pedig a végrendelet felolvasását illeti, ezt feltétlenül megkívánja az idézett törvény 6. §-a ott, hol a végrendelkező olvasni s írni nem tud és a hol az okirat felolvasása nélkül történt megmagyarázás egymagában a tanukat sem győzheti meg arról, hogy az okiratban valósággal az foglaltatik, a mi végrendelkezőnek megmagyaráztatok. Végre azzal, hogy á törvényes örökségkép felpereseknek megítélt ingatlanok egészben vagy részben szerzeményei lettek volna az örökhagyónak, nem védekezett alperes a per során ; és ha az E. alatti átruházási okiratban említtetik is egész általánosságban az, hogy alperes férje kielégítette az ő testvéreit és fizetett adósságokat: ezzel semmikép sinc; beigazolva az, hogy az örökhagyót az átruházott ingatlanoknak akár csak felére nézve is szerzőül kelljen tekinteni. Már pedig azon ingatlanok fele marad tulajdona az alperesnek. 182. A birlaló (deieníor) a biriokjogok védelmére szolgáló s a magánjog körébe tartozó intézményeket csak a birtokostól átvitt jogon és ennek következtében csakis harmadik személy ellenében veheti igénybe, de nem az ellen is, a ki vele szemben a birtokos jogait képviseli. 1888. ápril ig. 1812. p. sz. H. György felperesnek M. József és társai alperesek elleni sommás visszahelyezési perében —a nagyszalon.tai kir. járásbíróság a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik és 10 frt bírósági fuvardíj és 1 frt 25 kr. perköltség megfizetésére köteleztetik. Indokok. Elutasítandó volt a kereset, mert bár beigazolt tény, hogy, azon Vi telek íöldet, melybe magát visszahelyeztetni kérte felperes, 'a mult évben ő használta s hogy az a folyó év tavaszán tőle elvétetett, mindazonáltal tekintve azt, hogy felperestől ezen i/4 telekföldet a felperes iskolaszéki hatósága vette el, tekintve, hogy a bemutatott fizetési levél C. pontjából az következik, hogy a keresetileg követelt lli telekföld használata felperest mint tanítót csak az esetben illeti, ha arra a hitközség kiadásainak fedezésére szüksége nincsen, ha tehát a hitközség szükségleteinek fedezésére használatba vette, ez által birtokháboritást nem követett el s a birtokháboritás ténye meg nem állapitható, s igy a sommás visszahelyezési keresetnek másik alapfeltétele hiányzik. Ha felperes fizeté-