Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

tárgyak kizárólag az ő árúi befogadására szánt üzleti helyiségben, melyet felperes vett. ki bérbe s melytől évek óta ő fizet bért a bérbeadónak, foglaltattak le, ennek folytán tehát tekintet nélkül arra, hogy a tanuk vallomása szerint olykpr-olykor. férje, a végrehajtást szenvedő is részt vesz az áruknak vásárokon történt elárusitásában. I. r. felperesnő igazolt keresetének helyt adni saz általa igényelt árukat a zár alól feltétlenül fel kellett oldani. Nem volt a részére alperes által kinált és felperes által elfogadott főeskü figyelembe vehető egyrészről, mert annak az 18Ó8. évi LIV. t.-cz. 221. § a értelmében csak egyéb bizonyítékok hiányában lehet helye, másrészről pedig, mivel eme perben nem lényeges körálmény iránt volt kínálva. Másodrendű felperes a perhez becsatolt eredeti árverési jegyzőkönyvvel és L. Gábor tanúvallomásával bizonyítékot nyújtott arra, hogy az általa igényelt tárgyakat a H. szül. H. Terézia ellen foganatosított birói árverésen megvette s az akkor vett áruk vételárát kifizette, mivel azonban a foglalási és árverési jegyzőkönyvek összehasonlításából vont okszerű következtetéssel még az/ általa igényelt ingóságoknak azonossága tel" jesen megállapítható nem volt, részére a törvénjrkezési rendtartár, 236. §-a értelmében az azonosság tekintetében a póteskü volt megítélendő s a per kimenetele annak le vagy le nem tételétől volt feltételezendő. Ama körülmény, hogy az árverésen megvett árukat felperes az anyósánál hagyta, kereseti jogát nem gyengíti, mivel a lefoglalt áruk nem a végrehajtást szenvedettnek birlalásában találtattak s ekként lefoglalhatok sem lettek volna. A k i r. Curia a következő Ítéletet hozta : A másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, a 1'. Antal igényére nézve indokainál fogva, a H. Terézia igényére nézve pedig azért, mert: felperes az iránt, hogy ő a végrehajtást szenvedő férjéfői elkülönített vagyonnal rendelkeznék, vagy akkor, mikor a lefoglalt üzlet alapíttatott, rendelkezett, semmi bizonyítékot sem szolgáltatván : azon körülmény, hogy az iparengedély felperes és nem a férje nevére állíttatott ki s hogy az árumegrendelések a felperes neve alatt tétettek, nem szolgálhat alapul arra nézve, hogy felperesnek az üzlethez való kizárólagos tulajdonjoga megállapittathassék ; mert a házasfelek közötti közszerzeményi viszonynál fogva a kezelésük alatt levő üzleti tárgya'k a férj, mint főszerző által elvállalt kötelezettségek teljesítésének alapját kétségtelenül képezik, 181. Az 1876: XVIw tcz. 32. §-a, habár a kiváltságos végrendeletekről szóló fejezctoen foglal is helyet, nem engedi el az ugyanazon torvény 1. §-a b) pontjában megkivánt négy tanút ott, hol a végren-