Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

60 szám alatt felvett ingatlanokhozi tulajdonjog elismerésére és azoknak a felperesek birtokába és használatba való át- és visszabocsátására, valamint a perköltségre vonatkozó részében annak indokaiból helybenhagyatik, ellenben ama része, mely szerint felperesek köteleztettek a no frt vételárt alperesnek visszafizetni, megváltoztatik, s ezen kötelezettség elbirálása ezúttal mellőztetik; mert alperes a per rendén nem is állította, hogy a kérdéses no frt vételárt felpereseknek kifizette volna, s annak visszafizetését nem is kérte; a perrendt. 248. §-a szerint pedig az ítélet a felek kérelmén tul nem terjedhet; ha pedig alperes a kérdéses 110 frt vételárt felpereseknek kifizette volna, jogában áll annak megtérítését külön keresettel követelhetni. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatása mellett felperesek keresetükkel elutasittatnak, a perköltség azonban kölcsönösen megszüntettetik. Indokok. Első és másodrerdü felperesek a bűnügyi uton történt kihallgattatásuk alkalmával beismerték azt, hogy az érvénytelenittetni kért, 1881. május 6-án kelt adás-vevési szerződést sajátkezüleg aláírták ; tekintve tehát, hogy irni s olvasni tudnak, ennek tartalma irányukban a perrendtartás 167. §-a értelmében teljes bizonyítékot képez. Ennek ellenében pedig felperesek azt, hogy ezen szerződés nem az abban érintett földek eladása tárgyában keletkezett, s miben állott volna megtévesztetésük ? elő sem adták, annál kevésbbé bizonyították. Továbbá harmadrendű felperes a szerződés keletkezésekor kiskorú volt ugyan, mindazonáltal irányában is jogszerűen keletkezett azon szerződés, miután részéről ezt az illető árvaszék elfogadta, s az erre vonatkozó elismerés reá vezettetett. Ebből kifolyólag pedig a felén tuli jogsérelemre alapított panasz sem volt figyelembe vehető, mert a szerződés teltételei szerint felperesek e részben kereseti jogukról lemondottak. A perköltség a per körülményeire való tekintettel, s különösen azért lett kölcsönösen megszüntetve, mert az előttemező íanuk vallomásai szerint kétségtelen, hogy a szerződés kiállításánál szabálytalanság követtetelt el. 178. Özvegyi jog czimén az örökhagyó ajándékozásait megtámadni az özvegy jogosultsággal nem bir. Ellenben hozomány és hitbér iránti követelését az özvegy a megajándékozottal szemben is jogosítva van érvényesíteni. 1888. márczius 14. 6771/1887 p. sz. Ozv. V. Jánosné szül. H. Anna felperesnek, N. Pál illetőleg V. Pálné k. k. gyermeke t. és t. gyámja ellen özvegyi jog s 313 frt tőke is jár iránti perében •—.