Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

57 Azonban 3. nem volt hely adható panaszlottak azon kérésének, hogy panaszló csődnyitási kérvénye egyszerűen elutasittassék, mert panaszlottak sem a csődnyitási kérvény alapjául fektetett követelés valóságát meg nem czáfol­ták, sem azt, hogy néhai Barcsay Kálmánnak, annak' daczára, hogy több rendbeli tartozásait kiegyenlítették, több hitelezője nem maradt volna, be nem igazolták. A csődnyitás iránti kérelem megtagadásának az 1. pont szerint a csődvagyonhiány is egyik okul szolgálván, az örökösök a csődtörvény 87. §-a értelmében esküre voltak kötelezendők, hogy a hagyatéki vagyo­nokból semmit el nem titkoltak. Tekintve pedig, hogy néhai Barcsay Kálmán körül az örökösök közül csakis az édesapa idősb Barcsay István volt folytonosan, minden dolgait csak ő tudhatta, s ő a többi örökösök ezen előadását beismerte, az esküre csakis idősb Barcsay István volt köte­lezendő, azonban a többi örökösök nevében is. A budapesti kir. itélő tábla a következő végzést hozta : A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését, a mennyiben panaszló csődnyitás iránti kérelmével elutasittatott, helybenhagyja, az elsőbiróság végzésének azt a részét azonban, mely által néhai Barcsay Kálmán örökösei idősb Barcsay István személyében esküre köteleztettek, megsemmisíti, azt a rendelkezést hatályon kivül helyezi. Indokok. A tárgyalási jegyzőkönyvnek, az elsőbiróság végzése indo­kolásának első pontja alatt felhozott adatai szerint, kétségtelen, hogy néhai Barcsay Kálmán hagyatékát tényleg képező vagyon nem létezik. Panaszló által a gyógyítási és temetési költségek tulmagas volta, és a Barcsay Kálmán tulajdonát képezett némely ingóságoknak idősb Barcsay István által történt visszavétele jogtalanságára alapított érvelés bírói figyel­met azért nem érdemel, mert a gyógyítási és temetési költségek kifizet­tetvén, ezeknek lejebbszállitása vagy visszafizetése nem követelhető ; az ingók visszavétele pedig, még ha csőd esetén megtámadás tárgyát képez­hetné is, legkedvezőbb esetben sem eredményezne a már kifizetett tarto­zásokkal szemben oly vagyontöbbletet, mely csődtömeggé alakitható lenne. Tényleges vagyon teljes hiányában és ily kétes igényének kijelölése mellett pedig néhai Barcsay Kálmán hagyatéka ellen a csőd annál kevésbbé volt elrendelhető, mert panaszló az eljárási költségek előlegezését is megtagadta. Az elsőbiróságnak ezt a rendelkezését tehát, mely szerint panaszlót csőd­nyitás iránti kérelmével elutasította helybenhagyni, ellenben tekintve, hogy a csődtörvény 87. §-ának világos rendelkezése szerint az ott szabályozott esküre az < adós» kötelezendő, miből önként következik, hogy az adósnak örökösei eskületételre nem szoríthatók, az elsőbiróságnak vonatkozó ren­delkezését, mint törvénynyel ellenkezőt, hivatalból megsemmisíteni kellett. A kir. Curiaa következő végzést hozta : A másodbirós'ág végzése ama részében, mely szerint az örökösök

Next

/
Oldalképek
Tartalom