Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

54 felperes bizományosi diját a gábonaeladásokból befolyt vételárak nem fedezték. Felperes azonban egyenlegének helyességét, A. alatti könyvkivonata egyes tételeinek valóságát ellenfelének tagadásával szemben nem igazolja. Mert, eltekintve attól, hogy felperesnek A. alatti könyvkivonata 1883. évből áthozott 22,331 frt 29 kros egyenleggel kezdődik, s ezt az egyenleget igazoló, 1883. évi folyó számlát alperesnek a per folyamán többször kifejezett kivánalma daczára sem terjesztette elő : az A. alatti 1884. évi folyó számla egyes tételeinek igazolása alól azzal akart kitérni, hogy alperes a K. alatti könyvkivonat 25. tételére vonatkozó, de egyúttal a megelőző tételek egyenlegét felölelő részletes számlát helyeselte, s kifogás nélkül elfogadta ; a mi által az A. alatti könyvkivonat tartozási rovatának T—21. tételeit, s követelési rovatának 1—24. tételeit is igazoltaknak tartja felperes. A kétségtelenül döntő ténykörülményt azonban, tudniillik azt, hogy alperes a K. alatti számlát valóban elismerte, felperes egyátalában nem bizonyitotta. Tanúinak Zwiebel Felixnek és Klein Náthánnak vallomásai nem nyújtanak egyébre támaszpontot, mint hogy alperes a K. alatti részletes számla hasonmását átvette s arra észrevételt nem tett. De még azt sem tanusitják, vájjon alperes a számlát átvételkor megvizsgálta s általában arra bármily különösen elismerő nyilatkozatott tett volna. Ennél nem terjed többre az alperesnek kinált eskübizonyiték sem, s felperes kinált főesküjével csak azt óhajtja bizonyítani, hogy alperes a K. alatti számla eredetijének átvételekor a számla egyes tételei ellen kifogást nem emelt; a mi felperes kereseti igényének megállapítására elégtelen; mert a keresk. törvénykönyv egyáltalában nem róvja a megbízóra ama kötelezettséget, hogy eladási bizomány esetén a bizományos részletes számláját nyomban vagy záros határidő alatt, jogvesztés terhe mellett, kifogásolni tartozzék. A K. T. 370. §-a, melyre a tekintetben az elsőbiróság marasztaló ítéletét, s alperes kifogásolási kötelezettségét alapította, csakis vételi bizományra alkalmazható, csak erről szól, nem egyúttal eladási bizományról is ; minélfogva ama körülmény, hogy a megbízó az eladásról szóló részletes számlát észrevétel nélkül elfogadta, magában véve még nem vehető a számla helyeslésének, s nem fosztja meg a megbízót a jogtól, hogy bizományosának a részletes számlából eredő követelését megtámadhassa vagy fenállását kétségbe vonhassa. Minthogy pedig így felperes A. alatti könyvkivonatának előző tételeit nem igazolta, minthogy továbbá a keresetileg érvényesített egyenleg helyessége csak akkor állapitható meg, ha az A. alatti könyvkivonat valamennyi tétele kellően igazolt; minthogy ennek folytán az A. alatti könyvkivonat utolsó (a tartozási rovat 22., 23. s a követelési rovat 26.) tételeire nézve az M. N. — f. -j^ alatti okmányokban nyújtott bizonyítékok magukban