Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

24 térítésére vonatkozó netaláni követelésük érvényesítésére a törvény rendes útja. A perköltség iránti intézkedés az 1868: LIV. t.-cz. 251. §-án alapszik. A b u d a ]) e s t i kir. i t é 1 ő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja akkép, hogy alpereseket csak oly feltétel alatt kötelezi a kereseti pinczének felperes birtokába kibocsájtására, ha utóbbi alpereseknek e pincze szakértőileg megállapított építési értékét vagyis 900 frtot kifizeti, a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: Helyesen állapította meg a kir. törvényszék felperes kereshetési jogát, mert felperes, mint a budai 228. sz. tjkben foglalt, osztatlan állapotban lévő ház felének társtulajdonosa, az időközben elhunyt neje, mint másik tulajdonostárs halála után, már a közösségben levő tulajdonból kifolyólag is, de mint az elhalt neje után hátramaradt család feje is jogosan indította meg az állítólag ezen ház kiegészítő tartozékát képező pincze birtoka iránt a keresetet. Az ügy érdemében helyesen kötelezte ugyan a kir. törvényszék alpereseket a kereseti pinczének, mint a felperes által megvett ház kiegészítő alkatrészének, felperes birtokába kibocsájtására, felhozott indokainál fogva és főleg azért, mert az árverésen vevők a megvett ház tartozékát képező pincze birtokától meg nem foszthatok. Mindazonáltal a kir. itélő tábla a birtokba bocsájtást az ezen pinczébe beépített és szakértőileg 900 frtban megállapított érték lefizetésének feltételéhez kötötte és az elsőbíróság ítéletét ekkép megváltoztatta azért, mert a per adataiból kitűnik, hogy az árverés alá bocsájtott ház alatt levő kereseti pincze alpereseknek képezte telekkönyvön kivüli tulajdonát, hogy az az árverést megelőző becsű alkalmával fel sem becsültetett, hogy ekként felperes és neje az árverésnél a vételárt csak a ház becsértékére való tekintettel Ígérték meg ; hogy továbbá felperesnek és nejének tudomása volt arról, miszerint ezen a háznak törvény szerint ugyan tartozékát képező pincze tényleg alpereseket illette és mert mindezekhez képest felperes és tulajdonostársa egyenesen alperesek kárával gazdagodnának, ha ezek a pinczét a beépített érték megtérítése nélkül köteleztetnének átadni. Ily helyzetben tehát alpereseket a pincze kibocsájtására csakis az ebbe beleépített tényleges értéknek felperes általi megtérítése mellett lehetett kötelezni. A perköltséget a kir. itélő tábla a per körülményeinél fogva találta kölcsönösen megszüntetendőknek. A kir. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete a perköltség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó részében helybenhagyatik, a kereset főtárgyára nézve azonban mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatik és felperes keresetével feltétlelenül elutasittatik. A peres felek ügyvédeinek felebbezési munkadija saját feleik irányában külön-külön 15 frtban megállapíttatik.