Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

9 erről tudomást is szerzett; ele épen azért nemcsak az ingóságokra foga­natosított végrehajtást, hanem az ugyancsak 1884. évi szept. i-én 3434. sz. a. kelt végzéssel a közadós ingatlanaira foganatosított végrehajtási zálogjogi bekebelezést is a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kel­lett kimondani, és erre nézve a másodbiróságnak Ítéletét megváltoztatni, még pedig annyival is inkább, mivel, ha már a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a végrehajtási kényszer utján szerzett kielégítés, vagy biz­tosítás megtámadhatósága kimondatott, nem lehet az ingók és ingatla­nokra foganatosított végrehajtás között különbséget tenni egyedül azon okból, mert ingóságokra a kielégítés vagy biztosítás bizonyos eljárással, az ingatlanokra pedig a végrehajtási végzés telekkönyvi bejegyzése által történik, nem pedig azért, mert a kir. Curia a másodbiróság által idé­zett határozataiban kimondván, hogy a csődtörvény 27. szakasza 2-ik pontjának nem lehet azon értelmet tulajdonítani, mintha az által a vég­rehajtási kényszer utján szerzett biztosítás vagy kielégítés megtámadható­sága ki volna zárva, az ellenkező nézet ellenében csak azt hozta fel, hogy «ha a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja akként érteimeztetnék is, hogy csak a közadósnak jogcselekménye által nyert biztosítás vagy kielé­gítés támadható meg, még akkor sem lehetne a végrehajtás után nyert kielégítés vagy végrehajtás megtámadása kizártnak tekinthető ; mert vala­mint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásánál a végrehajtást szenvedett cselekményét a végrehajtási eljárás helyettesíti, ugy a végre­hajtásilag nyert kielégítés vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekinthető*, a kir. Curia szerint tehát még a törvénynek ekénti magyará­zata mellett is, az ingókra vezetett végrehajtásnál a végrehajtást szenve­dett jogcselekvényét a foglalási eljárás, ingatlanokra vezetett végrehajtás­nál pedig a végrehajtási zálogjog bejegyzését rendelő végzés helyettesíti. A végrehajtási eljárás hatálytalanná nyilvánítása tekintetében felpe­res teljesen pervesztessé levén, alperest a mérsékelten megállapított per­és felebbezési költségben is feltétlenül kellett elmarasztalni. Egyéb részeiben a másodbiróságnak ítélete az abban felhozott okoknál fogva hagyatott helyben. 171. Azon körülmény, hogy örökhagyó a szüleitől kapott vagyont még nőtlen korában elköltötte, és hogy a hátrahagyott egész vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a hagyaték jogi természeté­nek megállapítására befolyással nem bir ; mivel a hagyatéki vagyon ági vagy szerzeményi természetének jogi alapja csakis a vagyon­nak az öiökhagyóhozi viszonyában keresendő, e viszonyban pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom