Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

lenség miatt az iskolaszék által megengedett módon megfenyitvén, a fiu haza szaladt az iskolából, hova nem sok idő múlva atyjával tért vissza. Prüller János vádlott, a fiu édesapja, bemenvén a tanterembe, ott a fiuk jelenlétében nevezett tanitót, fia megfenyitése miatt, kérdőre vonta, annak asztalát mérgében ököllel ütötte, s fiát az iskolából hazavezetve, onnét oly kifejezéssel távozott, hogy panaszos tanitó a leghaszontalanabb ember a világon. ö ... Ezen, vádlott részbeni beismerésével, a kihallgatott tanuk vallomásával és panaszos hit alatt tett vallomásával igazolt tényállás alapján, vádlott a hivatkozott szakasz szerint minősülő becsületsértés vétségében vétkesnek volt kimondandó. A büntetés kimérésénél, mint nagy mértékben enyhítő körülmény, figyelembe vétetett vádlott alacsony műveltségi foka, jó előélete s a tett elkövetésekor ingerült lelki állapota, melyek folytán a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása indokoltatik. A költségek vádlott bűnösségével összefüggésben az ítélet jogi következményei. A budapesti ki r. ítélő tábla a következőleg ítélt : A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : Azzal a változtatással, hogy vádlott főbüntetése 20, mellékbüntetése 10 forintban, behajthatlanság esetére minden 5 frt után számítandó egy napi fogházban állapittatik meg, a másodbiróság Ítélete az abban elfogadott s az alábbi okokból is helybenhagyatik. Indokok: A védelem részéről tett ama védekezésnek, hogy ez esetben a B. T. K. 262. §-a nem alkalmazható, azért mert a panaszosnál a hivatkozott törvényszakaszban előirt hatósági közegi minőség nincs meg, helyet adni nem lehetett; mert a B. T. K. 262. §-a a törvény által alkotott testületek s azok tagjai ellen intézett becsületsértést bünteti, a hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek pedig mar az 186 3. évi XXXVIII. törvényczikk által szabályoztattak, a hitfelekezeti iskolák felett az állami főfelügyeletet az 1879. évi XXVIII. t.-cz. 4. §-a szerint szintén a közoktatásügyi miniszter gyakorolja, s az idézett -törvény 9. §-a szerint a felekezeti iskolaszékek ugyanazzal a jogkörrel vannak felruházva, mint a polgári községek iskolaszékei, mely testületeknek kapcsolatában állanak a néptanítók is, a mint ezt az idézett törvény 9. §-ának 5. rendelkezéséből, de a dolog természetéből is megállapíthatni. Ezeknél fogva a tanítók ellen hatáskörükben intézett nyilvános becsületsértés kétségtelenül a B. T. K. 262. §-a rendelkezése alá esik, s vádlott cselekményét helyesen bírálták el az alsóbb bíróságok az idézett törvényszakasz alapján, miután vádlott a panaszost szolgálati működése közben s abból kifolyt cselekménye miatt illette lealázó szavakkal; vádlottat a vád alól felmenteni