Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

35 A kir. Curia a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbb biróság ítélteiének megváltoztatásával, vádlott az ellene emelet vád alól felmentetik s azonnal szabadon bocsáttatni rendeltetik. Indokok: Tekintve, hogy a bonczvizsgálat eredményére alapi ott orvos szakértői vélemény szerint a hashártyalob, mely V, Ferencz halálát közvetlenül okozta, csak legnagyobb valószínűséggel, nem pedig okvetlenül és szükségképen jött külerő behatása folytán létre ; s így nem lévén a vádlott által az elhunyton ejtett ütés s a halált okozott hashártyalob közötti okozati öszefüggés perszerüleg megállapítva, vádlott ellen a halált okozott súlyos testi sértés büntette bebizonyitottnak nem tekinthető. De még azon esetben is, ha a fenti határozatlan szakértői véleménynyel a vádbeli cselekmény alanyi tényálladéka megállapítottnak vétetnének is, minthogy a vizsgálat és végtárgyalás eredménye által megállapított tényállás szerint V. Ferencz éjnek idején hívatlanul idegen udvarba menve, az ott alvó B. Róza 15 éves s különben is hülye leányon nemi erőszakot akart tenni, melyet a jogtalanul megtámadottnak segélykiáltására álmából felriasztott vádlott akkép hárított el védképtelen testvérhúgától, hogy egy véletlenül kezébe akadt balta fokával az erőszakoskodót hasba ütvén, a jogtalanul megtámadottat megmentette, ehhez pedig vádlottnak joga lévén: a B. T. K, 79. §-ának 1. és 2-ik pontja szerint cselekményének beszámithatóságát a jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges jogos védelem kizárja. Minélfogva mindkét alsóbb biróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád és következményének terhe alól felmentendő és azonnali szabadon bocsátása elrendelendő vólt. 185. Ha a büntetendő eredmény okozására többen működtek kőire akként, hogy tettes-akarat mindegyikben megvolt és ezenfelül mindegyik tittes-cselekedetet is hajtott végre, habár egyikük sem hozta létre a büntetendő cselekmény valamennyi ismérvét kimerítő tettet, illetö'eg eredményt, de mégis mindegyik a bűntett ismérvei összeségének egyik alkatrészét foganatosította : ez esetben az ekként közreműködők mindegyike, az együtt vagy közösen elkövetett büntetendő cselekménynek tettese, illetőleg tettestársa. Súlyos testi séttés esetében tehát akkor állapítandó meg a tettestársaság, ha a tettesek közös és együttes véghezviteli cselekedete által több sértés okoztatott és ezek összhatása eredményezi a kérdéses tartamú egészségháboritást. A biróság nem köteles alkalmazni a B. T. K. 303. §-át az orvosi véleményben kifejezett azon megállapítás alapján, hogy sértett „nyomorékká" lett; mert ezen ténykörülmény megállapítása 6*