Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

16 178. A községi biró az által, hogy az előtte rakonczátlankodó felet kikisérteti és rödid ideig az őrszobában letartóztatja, nem követi el a B. T. K. 193. §-ában meghatározott vétséget; mert a községi biró hivatalos tekintélyének megóvása végett rendbüntetést alkalmazni jogositva van. 1887. október 25. 2752. B. sz. A személyes szabadságnak közhivatalnok általi megsértésének vétsége miatj vádolt H. Emil elleni bűnvádi ügyben — a pancsovai kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : Hernyakovics Emil volt községi biró, az ellene emelt és a B. T. K. 193. §-ában körülirt személyes szabadság elleni vétségben, a B. T. K. 92. és 30. §-ának alkalmazása mellett mint kihágásban mondatik ki bűnösnek s ezért 5 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok : Tekintve, hogy vádlott a reá rovott cselekményt beismeri ; tekintve, hogy a vizsgálat rendén kihallgatott tanuk igazolják, hogy panaszos gorombán és renitensül viselte magát a községi bíróval szemben, mi által maga a panaszos szolgáltatta az okot; tekintve vádlott rovatlan előéletét : őt a B. T. K. 92. és 20. §§-ainak alkalmazása mellett, a fenti büntetésre el kellett ítélni. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt : Az elsőbiróság Ítéletét a kir. itélő tábla a bűncselekmény minősítése tekintetében megváltoztatja, vádlottat a B. T. K. 193. §-a alapján a személyes szabadságnak közhivatalnok általi megsértése vétségében nyilvánítja bűnösnek ; egyszersmind kimondja, hogy ez ügyből kifolyólag további kártalanítási keresetnek helye nincs. Ezzel a változtatással egyebekben ugyanazon ítéletet helybenhagyja. Indokok : A bűnösség megállapítása tekintetében helyben volt hagyandó az elsőbiróság ítélete, mert a tanuk igazolták, de vádlott maga is beismerte azt, hogy mint volt községi biró hivatalos eljárása közben Mihajlovits István sértett felet tiszteletlen magaviselete miatt elzáratta, már pedig a községi birót azon jog, hogy saját hatáskörében valakit büntetésképen elzárasson, meg nem illeti. A bűncselekmény minősítése tekintetében pedig azért változtatta meg a kir. tábla az e. b. Ítéletét, mert a B. T. K. 193. §-a szerint minősíthető kihágást a B. T. K. nem ismer. A kir. C u r i a a következő ítéletet hozta : Miután a vizsgálat kétségtelenül megállapította azt, hogy vádlott sértett felet rövid tartamra a hivatalos helyiségből csupán kikísértette, de el nem csukatta, a rövid tartamú, még pedig az őrszobában töltött letartóztatást sértett fél igazolt goromba és rakonczátlan viseletének fékezése gyanánt mint rendbüntetést alkalmazta ; tekintve, hogy vádlott azon jogát, hogy mint községi biró, hivatalos tekintélyének megóvása végett, a közrend érdekében rendi büntetést alkalmazhasson, megtagadni nem lehet; ehhez képest mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és vádlott a B. T. K. 193. §-a szerint meghatározott személyes szabadság megsértése vétségének vádja alól, büntetendő cselekmény esete fenn nem forogván, a B. T. K. 1. §-a szerint, habár a kir. itélő tábla ítéletében megnyugodott, hivatalból felmentetik.