Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

92 Az alsóbirósági Ítéletek ama rendelkezései, a melyek szerint a szláv nyelvű összes lythurgicus könyvek az alperes szerb egyházközségnek adandók át, az összes anyakönyvek a szerb lelkész ingyen használati jogának fentartása mellett a román lelkész őrizete alá helyezendők, szintén érintetlenül hagyatnak. IV. A fent I. i. és 2. a. megítélt 4990 frt 17 kr. és 2359 frt 18 kr., összesen 7349 frt 35 kr. váltságösszeget a felperes román egyházközség a jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 3 év alatt tartozik az alperes szerb egyházközségnek, három egyenlő évi részletben végrehajtás terhe alatt megfizetői. Addig pedig, míg ezen kötelezettségének teljesen eleget nem tesz, tűrni tartozik a felperes román egyházközség, hogy a templomban az isteni tisztelet rendje és nyelve tekintetében a kereset benyújtása előtti állapot fenálljon. Az ingatlanokat illetőleg azonban feljogosittatik a perlekedő egyházközségek mindegyike, hogy az osztály tényleges foganatosítását a jelen ítélet értelmében, ennek kézbesítését követő 15 nap múlva végrehajtás utján is szorgalmazhassa és a részére megítélt ingatlanok tulajdonjogát saját nevére (nemzetiségi jellegének kitüntetésével) telekkönyvileg bekebeleztethesse. Egyúttal kimondatik imitt, hogy az alperes szerb egyházközség javára megítélt 7349 frt 35 kr. váltságösszeg biztosításául a zálogjog a felperes román egyházközség nevére telekkönyve^endő ingatlanokra egyidejűleg bekeblezendő lesz. A «Timisiana» pénzintézetnél elhelyezett tőkeösszeggel pedig a perlekedő egyházközségek mindegyike rendelkezhetik azonnal, a részére fentebb I. 4. a. megítélt tulajdoni arányban és mi magában értetődik, nevezett pénzintézettel kötött szerződés netaláni korlátai közt. V. A megszüntetett perköltségre s a megállapított ügyvédi munkadijakra nézve az alsóbirósági Ítéletek helybenhagyatnak és felperesi ügyvéd ujabb felebbezési munkadija, a bélyegköltségen kívül, 60 frtban állapittatik meg saját fele irányában. Indokok : A görög keleti vallás román és szerb ajkú, közös egyházközségben élő híveinek ama jogát, hogy egymástól nemzetiségük szerint különválhassanak s közös egyházi s vagyoni viszonyok rendezése mellett, saját egyháztartományuk (metropolitájuk) kebelében külön román vagy szerb egyházközségeket alkothassanak, elismerte az 1868: IX. t.-cz. Annak a jognak érvényesítését czélozza a jelen per is, s azért a felperes románok s az alperes szerbek már ezen ítéletben külön jogi személyekül, amazok gör. kel. román egyházközségül voltak megjelölendők, tekintet nélkül arra, hogy ők tényleg és formaszerüleg majd csak ezentúl fognak külön-külön egyházközséggé alakulni s tekintet nélkül arra, hogy esetleg ők fiók-egyházkép egy más román vagy szerb egyházközségbe beolvad-