Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)
89 nek birtokában hagyandók meg kizárólagos tulajdonul természetben, de avval a kötelezettséggel, hogy azok becsértékét a többség fizesse ki pénzül a kisebbségnek, a lélekszám aránya szerint. A többi felosztható templom vagyon (templomi tökepénzek, activ követelések) pedig, a lélekszám aránya szerint megosztandó a két nemzetiség hivei közt. Általában a szorosan vett templomvagyonra nézve ott, hol külön vagyont sem a szerbek, sem a románok ki nem mutathatnak. * a hol eddig egy görög-keleti egyházközség állott fenn, minden nemzetiségi jelző nélkül és annak két egyházközségből egyesülés utján lett keletkezése sem mutattatok ki, áll az, hogy habár az egyházközség vagyonjogainak alanyát maga az eszményi corporatió, nem pedig az egyes tagok képezték, mindazonáltal akkor, midőn az egyházközség tagjai az i8ö8 : IX. t.-cz. alapján különválnak s két uj corporatiót alkotnak : az az uj corporatió, mely a különvált «gyes tagoknak különvagyonnal nem birt kisebbségéből alakult, a feloszlott korábbi corporatió vagyonából semmi esetre sem követelhet többet, mint a mennyit az ö egyes tagjai vihettek volna el magukkal, ha alanyai lettek volna a feloszlott régi corporatió vagyonjogainak. Es az sem jöhet tekintetbe, hogy az illető községben hajdan, a templom építése s az egyházközség megalakulása előtt a szerbek vagy a románok voltak-e többségben. A templomi lythurgicus könyvek közül a szláv nyelven írottak a szerbeknek, a román nyelven írottak pedig a románoknak adandók ki. A papi telkeket illetőleg, ott hol azok eredetét vélelmezhetöleg földesúri adományozás, vagyis oly czélzattal tett alapítvány képezte, hogy azok két papnak eltartására szolgáljanak s a hol volt is mindig két (egy román s egy szerb) pap, a kik a telkeket egyenlően megosztva birtokolták, ezen telkekre nézve a szerbek és románok között az osztály egyenlő részben, az eddigi tényleges birtoklásnak megfelelöleg eszközlendö. Az iskolai vagyonra nézve pedig, ott, hol nincs semmi olyan adat, mely ama vagyon eredetére vezethetne vissza, szem előtt kell tartani ugyanazon vagyonnak rendeltetését s a fejlődés utján előállott szükségletet és ehhez képest ott, hol a többséget képező egyik nemzetiségnek két iskolája s két tanítója, a kisebbségben levő másik nemzetiségnek pedig csak egy iskolája s egy tanítója -van, az iskolai vagyon 2/.i és l/3 arányban osztandó meg. A pénzül fizetendő váltságösszeg lefizetésére hosszabb határidő tűzendő ki s a részletekben teljesíthető fizetés megengedendő azzal, hogy addig, míg a többség ebbeli kötelezettségének eleget nem tesz, a templomban az istentisztelet rendje és nyelve tekintetében a kereset benyújtása ellötti állapotot kell fentartani. 1888. szeptember 20. és 21. 5702. p. sz. R. Miron gör. keleti román érsek és metropolita, továbbá M. Já-