Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

76 azt cseréppel befödette, a zsindelyt leszóratta. a léczek egy részét levágatta, s azt cseréppel befödette, tűzfallal elkülönítette, a födélcsatornát levágatta és elvitette, a kapu alatti második ajtót, mely a padlás feljárá­sához vezetett, befalaztatta, s ez által öt hosszú éves békés birtokában önhatalmúlag megháboritotta, minél fogva magát előbbi birtoklásába az alperes által eszközölt uj építkezések lebontása és az előbbeni állapot­nak helyreállítása mellett visszahelyeztetni kéri. Törvény és joggyakorlatunk szerint minden sommás visszahelyezés­nek alapja az egy évi és napi birtoklás levén, alperes tagadása ellenében felperesnek a kérdéses fal és házfedél tekintetében ezen birtoklását kimu­tatni állott kötelességében és ezt felperes törvényes bizonyító erővel ki is mutatta, mert az e tekintetben általa felhívott tanuk közül a kérdéses fal békés birtoklásának tekintetében K. M. 16 évi, K. F. 13 évi és K. A. is több mint egy évi és napi békés birtoklását bizonyítják felperesnek és ugy K. M. mint F. M. tanuk vallomásával igazoltatott az is, hogy mi­dőn azon fal birtoklásában a szomszéd ház bérlője által évekkel ez előtt háboríttatni szándékoltatott, attól az akkori bérlő bíróilag is eltiltatott, sőt az azon falon való változtatást felperes még pénzfizetés és helyreállí­tási lekötelezés mellett sem engedte meg. A háztető tekintetében pedig, szintén több mint egy évi s egy napi, nevezetesen 16, 15 és 13 évi felperes általi békés birtoklást ugyan­ezen, valamint G. K. tanuk is beigazolták, és mindezek nem csak hogy nem tudnak alperes a szomszéd ház birtokábani jogelődje H. B. általi használatról, hanem ellenkezőleg K. M. s K. A. tanuk vallamásaiból két­ségtelen, hogy nevezett szomszéd azon fal és háztető tekintetében soha semmiféle birtoklást nem érvényesített, azt kizárólag felperes használta és szomszéd felperes által használni engedte. így tehát felperes békés birtoklása igazolva, és alperesnek azon fel­peres által tagadott állítása, hogy a kérdéses falat és fedélzetet az ő jog­elődje H. B. felperessel közösen használta és birtokolta volna, perrendsze­rüleg megczáfolva van. Maga a foglalás ténye, a megejtett birói helyszíni szemle, a szakér­tők véleménye, és a kihallgatott, még az alperesi tanuk vallomásával is kellőleg beigazgolva lett; nevezetesen constatáltatott, hogy alperes a kapu balfala feletti tetőzetet eltávolította, felperes háza fedelének zsindelyét le­verette, gerendázata egy részét levágatta, és a fal vastagságát 3/4 részben, az udvar felől pedig 24 hüvelyk szélességben elfoglalta, arra gerendáza­tot rakatott, és a fölé emeleti falat és tűzfalat emeltetett, ezzel és a fel­vezető lépcső lerombolásával felperesnek bíróilag is meglevőnek consta­tált padlás-féljáratát, ugy a kapu alatti második ajtónak befalaztatása által is elzárta, a falba orosz kéményt rakatott, felperes házfedelének kiegészítő részét képező egy fedélrészt elvágatott, lebontatott, közbe tűzfalat emel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom