Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

60 A budapesti k i r. i t é 1 ő-t á b 1 a a következőleg itélt: A kir. itélő tábla felperesi ügyvéd felebbezési munkadijának és költségeinek io frt 6o krban megállapítása mellett az első bíróság ítéletét indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyja, mert a bíróság hivatalból tartozik ügyelni arra, hogy ítélete végrehajtható legyen, mihez képest, miután a csődtörvény 12. §-a értelmében a csődnyitás hatályának kezdete után, a közadós tartozása alapján a csődtömeghez tartozó dologra vagy jogokra joghatálylyal végrehajtást foganatosítani nem lehet, felperes már ezen perben tartozott volna oly vagyont kimutatni, melyből a csődtörvény értelmében csődön kivül van jogosítva kielégítést követelni, vagyis melyre a váltóbiróság Ítélete alapján a végrehajtás foganatosítható lenne, felperes pedig ily vagyont a perben ki nem mutatott és mert felperes mint pervesztes perköltsége megtérítését alperestől nem igényelheti, pernyertes alperes pedig a miatt, hogy perköltsége felperes ellenében megítélve nem lett, felebbezéssel nem élt. A kir. Curi a a következő Ítéletet hozta : Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatása mellett felperes kereseti joga alperes ellenében megállapíttatik s ennek következtében az első folyamodásu bíróság a jelen per érdemleges elbírálására utasittatik. Egyúttal felperes képviselőjének felebbezési munkadija és kiadása saját fele ellenében 6 frt 30 krban megállapíttatik. Indokok : Mindkét e.-biróság felperest azon okból utasította el keresetével, mert alperes ellen csődeljárás van folyamatban. Ezen elutasítási indok azonban helyt nem áll, mert kétségtelen ugyan, hogy oly perekben, melyek indításának az a czélja, hogy azok utján a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében jogok szereztessenek, a közadós alperesként nem állhat, ezt mondja ki az előző bíróságok által idézett 8. §-a az 1881 : XVII. t.-czikknek is, ez azonban nem zárja ki, hogy a közadós, ki a csődnyitás hatályának kezdetével csak a csődtömeghez tartozó vagyon fölötti rendelkezési jogát, de nem egyszersmind általános cselekvési képességét veszti el, (1881 : XVII. t.-cz. 3. §.) a csődeljárás folyama alatt is saját személyében hozott marasztaló ítélet a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében hatálylyal nem bir. Miután tehét felperes keresetében alperest saját személyében kérte marasztaltatni, nyilvánvaló, hogy felperesnek kereseti követelése csődön kivül érvényesíthető ; azon a másodbiróság által fölvetett kérdés eldöntése pedig, hogy bir-e alperes oly vagyonnal, mely a csődtömeghez nem tartozik és a végrehajtási törvény szerint végrehajtás alá vonható, ezen per keretéhez nem tartozik. Mindezeknélfogva mindkét alsó biróság ítélete megváltoztatandó felperesnek kereseti joga alperes ellenében megállapítandó, és miután az alsó bíróságok az ügy érdemét el nem bírálták, az első biróság a pernek érdemleges eldöntésére utasítandó volt. 158 38. számú döntvény. Visszautasitaiidó-e az 1881. évi LX. t.cs. ng. § a rendelkezésének ellenére a tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki non hirdetett. ha?iem kézbesített végzés ellen j napen tul, de 8 napon belül beadott felfolyamodás?