Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

52 s papok pedig oláh templomnak, oláh papoknak neveztettek és a görög pap még a belvárosban sem szolgáltatta a szentségeket az oláhoknak s a görögök oláh cselédjeinek, hanem szükség esetén a külvárosi oláh pap jött be az oláh hivekhez a belvárosba s a görög pap ment ki a külvárosba a görög hivekhez, mert «Parochia graeca et Valachica non localitatem, sed nationalitatem respiciat> (X. a.) gróf Nemes-féle vizsgálat 4 lap ; Frohnius-féle vizsgálat 31. iv). Ily viszonyok közt alapíttatott a peres egyház, s ezzel szemben a felperesek tartoztak volna bizonyítani azt, hogy az alapítók, szakítva a százados szokással, templomi szervezettel és nemzetiségi particularismussal, nem tiszta görög, hanem vegyes görög-román egyházat akartak létesíteni. Ezt azonban nem sikerült a felpereseknek bebizonyítani ; sőt ellenök szól azon — általuk felmutatott —• okiratok nagyobb része is, melyek az alapítás történetét tüntetik fel. Itt mindenek előtt tisztába kell jönni felperesek egy állításával —• a perbeli többnyire hivatalos okiratokban annyiszor előforduló «görög» szó jelentőségére nézve. Állítják felperesek, hogy Erdélyben szokás vala minden görög-keleti vallásut és minden kereskedőt görögnek nevezni, s hogy ehhez képest a perbeli okiratokban is a «görög» nem nemzetiséget, hanem majd görög keleti hitfelekezetet, majd meg kereskedői foglalkozást jelentett volt. De ez nem fogadható el; Erdély törvényhozása a görögöket és oláhokat saját nevükön nevezte mindig, megkülönböztetve őket egymástól nemzetiségük szerint. így az oláhokról rendelkezik az Ap. C. P. [. Tit. 8. 9. — P. III. Tit. 5. 53. — P. V. Ed. 38. 43. 44 ; azután a Comp. P. I. Tit. 1. 9. 10. — P. III. Tit. 11. Emlékezik róluk az 1744: VI. art. s, és a románt mindenütt következetesen oláhnak, Valachusnak nevezi, sehol görögnek. Ellenben görögökről szól az Ap. C. P. III. Tit. 70. art. 1. és itt őket a magok nevén nevezi, megkülönböztetvén ugyanokét még a többi szintén Törökországból bevándorolt és pusztán kereskedéssel foglalkozott jövevényektől: az örményektől, ráczoktól, bolgároktól is. Nem különben az 1791 : 36. Art. Sőt az Ap. C. P. I. Tit. 1. még ott is, hol vallásfelekezetről van szó, az ugyanegy hitfelekezetü oláhokat és görögöket külön nevezi meg. (Ide nem értvén az oláh, vagy görögök sectáján lévőket, kik pro tempore szenvedtetnek, «usque beneplacitum Principum et Regnicolarum.») Azon közjogi természetű perben is, mely a görög Companiák kiváltságai iránt a nagyszebeni s brassói görög Companiák felperessége alatt a szász nemzet, illetve Nagy-Szeben s Brassó városok mint alperesek ellen az erdélyi 1811. évi országgyűlés előtt folyt és ott biráltatott el, a görögök és oláhok egymástól élesen megkülönböztetve fordulnak elő. — (Erdélyország 1811. évi országgyűlésének jegyzőkönyve, ugyanott az itélet 409. s köv. lapokon: «7-er. Meg nem bizonyittatván az alperesek részéről,