Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

50 városi szentháromságról nevezett görög-keleti egyház görög nemzetiségi jellegű egyháznak mondatik ki. Ebből folyólag : II. A mondott egyház, és az ahhoz tartozó összes ingó s ingatlan egyházi alapítványi vagyon a Brassó-Belvárosi gör. kel. vallású, de csak görög nemzetiségű lakosokból alakuló egyház-községnek képezi kizáró lagos tulajdonát, olyaténkép, hogy az egyháznak és az ahhoz tartozó vagyonságnak törvény s szabályszerű igazgatása s kezelése a mondott egyház község törvényes képviseletét illeti. Minélfogva az összes egyházi s alapítványi vagyonság, a mely jelenleg az 1881. február 14-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján s a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek ugyan azon hó 26-án 371/Eln. sz. a kelt rendelete folytán alakított bizottság által kezeltetik, a mondott görög egyház-község rendelkezése és kezelése alá bocsátandó. III. Felperesek tartoznak tűrni a felső-szombathai 183., 428. és 443. sz. tjkveknek kiigazítását akkép, hogy azokban tulajdonosul a Brassó-belvárosi szentháromságról czimzett görög nemzetiségű görög-keleti egyház tüntessék ki. IV. A perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok : A felperesek keresetének és alperesek viszonkeresetének eldöntése azon kérdés megoldásától függ, hogy vájjon a Brassó-belvárosi szentháromságról czimzett görög-keleti egyház tisztán görög nemzetiségű vagy vegyes görög-román jellegű egyházat képez-e ? Ezen kérdés megoldásánál pedig kell hogy az alapítók szándéka legyen irányadó, és itt nagy fontossággal bir az, hogy kik, a görög-keleti vallásnak milyen nemzetiségű hivei alapították a peres egyházat ? Mert a görög keleti egyház sajátszerű jellemvonását képezte mindenütt és mindenkor az authokephalia és particularismus, mely a nemzetiségi eszmét törekszik érvényesíteni az egyház kormányzatában ugy, mint a községi templomban és a melynél fogva ugyanazon vallás hivei, az egyházban nemzetiségük szerint egyesülnek egymással és válnak el egymástól. Innen van és volt egybekötve a keleti egyház híveinél a nemzetiség a vallással ugy, hogy a szerb, oláh és görög a maga templomát s papját szerb, oláh s görög templomnak mondja. Ezen az orthodox keleti egyház kebelében élő és élt nemzetiségi egyházi eszme érvényesüli: ujabban az 1868: IX, tv.-czikkben is, mely törvénybe iktatta a szerb és román metropoliák különválását, a minek nyomán több, azelőtt közös egyházban a szerbek s románok egymástól különváltak és a nagy-szebeni román metropoliták fenhatósága immár nem csak a királyhágón tul, hanem az azon innen lakó románokra is ki van terjesztve, míg azelőtt a karloviczi közös egyházfő, — a hívek nemzetiségét jelzőén szerb és oláh patriarchának czimeztetett. Ezen nemzetiségek szerinti egyházi egyesülésre s elkülönözésre való