Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

40 a B. a. szerződés jóhiszemüleg létrejöttnek a kir. közjegyző előtt létrejött szerződés érvénytelenítésének birói kimondása előtt nem tekinthető azért, mert hogy I. r. alperes előtt a kir. közjegyző előtt létrejött szerződés tartalma nem lett volna ismeretes, a perben nem is állította; a szerződés tehát oly dologról rendelkezett, melyről I. r. alperesnek rendelkezhetési joga nem volt, azért az ennek alapján nyert tulajdonjog bekeblezése sem ad alperesnek elvitázhatlan tulajdonjogot. A perköltségek a per körülményeinél fogva voltak megszüntetendők. Az ügyvédi munkadijak és költségek a pts. 252, §-a alapján lőnek megállapítva. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg ítélt : Az első bíróság ítélete megváltoztattatik és felperesek keresetükkel elutasittatnak, és tartoznak alpereseknek a felebbezésért megállapított 9 frt betudásával 48 frtra mérsékelt perköltséget megfizetni. Az ügyvédi munkadijak iránti intézkedés jóváhagyatik. Indokok : Felperesek keresetüket az I. r. alperes mint átadó és II—III. r. alperesek mint átvevők között ingatlanok átruházása iránt 1882. évi május 17-én kötött és ide B. a. mellékelt szerződés megsemmisítésének kimondása mellett a hámortói 270. sz. tjkvben foglalt ingatlan tekintetében II. és III. r. alperesek javára bekeblezett tulajdonjog törlésére és ebből folyólag az előbbeni telekkönyvi állapot visszaállítására, valamint ez ingatlan felére nézve tulajdonjog részükre leendő ítélésére indítván, az A. a. mellékelt házassági szerződéssel támogatják. A kereset tárgyát képező követeléseknek azonban egyike sem bír jogalappal, mert a fennálló törvények értelmében valamely szerződés megsemmisítését, ha arra egyébként törvényen alapuló okok forognak fenn, egyedül azon fél van jogosítva követelni, a ki a reá sérelmes szerződés megkötéséhez mint egyik szerződő fél tényleg hozzájárult, felperesek pedig az általuk megtámadott B. a. mellékelt birtokátruházási szerződés létrejöttében mint szerződő felek be nem folyván és nyilvánkönyvi jogot nem szerezvén, annak megsemmisítését nem is kérhetik. A hámortói 270. sz. tjkvben foglalt ingatlanra II. és III. r. alperesek nevére bekeblezett tulajdonjog törlését és ebből folyólag az előbbi telekkönyvi állapot visszaállítását eredeti érvénytelensége alapján szintén nem követelhetik azon oknál fogva, mert a t. k. r. 180. §-a törlési keresetek indítására, melyeknek czélja az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítása, csak azon felet jogosítja fel, a ki valamely bekeblezés által telekkönyvi jogaiban sértetett. Felperesek keresetük támogatására felhozottt azon további állítása,' hogy a II. és III. r. alperes a kérdéses ingatlan felét az A. a. szerződés élteimében nekik tulajdonjoggal a B. a. szerződés kelte előtt átengedte, a tulajdonjog elbírálásánál figyelembe nem jöhet, miután a nyilvánkönyvi jogok tekintetében fennálló azon szabály, mely szerint oly esetben, midőn