Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

37 a kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét ezen és az abban felhozottt indokoknál fogva helybenhagyja. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : A budapesti kir. ítélőtábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. De egyszersmind figyelmeztetik az első fokban eljárt bíróság, hogy a jelen bűnvádi ügyben 1886. évi május hó 7-én megtartott utolsó végtárgyaláson hozott azon határozata, melynél fogva sértett félnek a kir. ügyész által indítványozott megesketését azon okból mellőzte, mert az saját ügyében a maga vallomására, mint a vádlottal szemben perben álló fél esküt nem tehet, téves felfogáson alapszik, és a bűnvádi eljárási gyakorlatunkkal is merőben ellenkezik ; mert magábanvéve azon körülmény, hogy valaki a büntetendő cselekmény által megsértetett vagy megkárosittatott, annál kevésbé akadályozhatja annak eskü alatti kihallgatását, minthogy a bűnvádi eljárásban első sorban az állam lévén a sértett fél s ez üldözvén a büntetendő cselekmény elkövetőjét, sem a sértett egyén, sem az elégtételt követelő magánfél nem esnék azon szempont alá, mint polgári perben a felperes. De ezenfelül is a sértettnek és a kárositottnak olyatén általános elvszerü kizárása, a mint ez az alsóbbfoku bíróság határozatának indokaiban ki van mondva, a legtöbb esetben eredménytelenné tenné a bűnvádi eljárást ; mert számos esetben, több kevesebb közvetett jelenségen kivül, és ezek mellett, csakis a sértett fél az, a ki közvetlen és alapos tudomással bírván a büntetendő cselekmény körülményeiről és ennek tetteséről és az ő bizonyítékának mellőzése esetében, a bűnvádi eljárás eredménye vagy meghiúsulna, vagy — a mi szintén lehetséges —• a büntetés ártatlant érhetne. A sértett fél mellőzése, vagy elfogadása, valamint vallomásának súlya és értéke a körülményektől függvén : annak eskü alá nem bocsátása csupán ezen — kiemelt minőségénél fogva — sem a fennálló gyakorlattal, sem a bűnvádi eljárásban követendő elvekkel nem egyeztethető össze. 14:6. A B T. K. 401. §-ában körülírt magánokirat hamisítás nem foroghat fenn azon személy elleni jogsértés nélkül, a mely személy a formailag valótlan vagy hamisított magánokirat szerint jogviszonyban levőnek mutatkozik. 1887. márczius 16. 4595/1886. B. sz. Csalás és magánokirathamisitás bűntettei miatt vádolt K. István elleni bűnvádi ügyben — a s.-a.-u jhelyi kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : A kir. törvényszék K. István 47 éves, családos, csizmadia vádlottat