Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

23 akadályozó tevékenység vagy akadályozó véletlen s e szerint a megindított természeti erők szabad bontakozása és fejlődése más irányba nem tereltetett, épen azért jött létre azon oknak, a testi sértésnek a concret viszonyok között szükségszerű ezen okozata —• a halál. A kir. itélő táblának Ítélete a cselekmény minősítésére vonatkazólag ezen indokok alapján volt helybenhagyandó. A büntetés kiszabását illetőleg, tekintve, hogy a B. T. K. 306. §-a intézkedéséhez képest, a halált okozott súlyos testi sértés bűntettére 10 évig terjedhető fegyház van kiszabva, a vádlott mellett felhozott enyhítő körülmény pedig szemben azon súlyosítóval, hogy vádlott rovott előéletű, oly nyomatékkal nem bír, melynél fogva még a B. T. K. 91. §-ának alkalmazása mellett is a fegyházbüutetés legalsóbb fokának alkalmazása indokolható lenne; ez okból, mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával, a vádlottra a kir. itélő tábla által kiszabott két évi fegyházbüntetés három évi tartamra volt felemelendő. 140. A közhivatalnok által rágalmazás miatt emeli vád esetében az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás eredményének nincs praejudicialis hatása a rágalmazási vád alapjául szolgáló tény bizonyítására, ha azon tényt vádló utólag a biróság előtt beismeri. 1887. február 15. 3392. B. sz. Rágalmazás vétsége miatt vádolt K. Ferencz elleni bűnvádi ügyben — az ipolysági kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : K. Ferencz, 62 éves, r. k. plébános, a B. T. K. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségében mondatik ki vétkesnek és ezért nem fizethetés esetén 2 napi fogházra átváltoztatandó 20 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok : Mult évi márczius 17-én este Kőkeszi községben tüz támadván, vádlottnak gazdasági épületei és eszközei elégtek. E feletti felindulásában vádlott azért, mert H. Imre szolgabíró a kormánypártiakat a biró házánál itatta, a gyujtogatást azon itatás következményének tartván, panaszos szolgabírót, mint olyat, kinek bujtogatása folytán károsittatott, felettes hatóságának feljelentette, s annak hivatalból való elmozdítását kérvényezte. Habár vádlott a feljelentésnek nem azon értelmet tulajdonítja, mint a mely abból következtethető, mivel azonban a feljelentésben foglalt azon kifejezés, hogy magánvádlónak bujtogatása követ-