Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

— már előbb létezett vagy annak hatása után belőle vagy általa fejlődött tényezők is közrehatottak. Ezen igazságot és szabályt tartván szem előtt, az ebből egyenesen folyományuló következtetés nem tekintethetett meggyöngitettnek az egyetem orvosi karának véleményében kifejezett azon már kiemelt megállapítás által, mely szerint <az eddigi tapasztalatok nem elégségesek azon kérdés eldöntésére: hogy egy, három hó és 15 napos «egészséges gyermeknél 1.345 grammnyi rézgálicz beszedése «ok vétlenül* halál okoz-e;* mert habár az orvosi facultás indirecte már ezzel is kimondta, hogy e tekintetben —• a tapasztalatok hiányán alapuló kétely csakis «egészséges» gyermekre vonatkozólag áll fenn, hogy tehát azon kétely a határozottan megjelölt ezen eseten kivül nem terjeszthető ki; s a legkevésbbé terjeszthető pedig ki a föltételezett esetnek ellenkezőjére — vagyis a rézgálicz hatásának azon esetére, midőn az, egy —• a betegség által már egyébként is elcsigázott gyermek gyomrába jut: mindazonáltal ezen indirecte következtetésnél is világosabban nyilatkozik az egyetem midőn azon kérdésre: hogy idült gyomorhurut esetében mily mértékben segíti a rézgálicz a béllobot ? —• mint általánosságban bizonyost —• azt feleli: «hogy ily esetekben a szervezet ellenálló képessége a rézgálicz mint méreg iránt tetemesen csökkent.» Ezen kétségtelen tapasztalati igazság által a legfőbb orvos-tudományi-testület tekintélyével is megerősödik azon helyes logikai származat: hogy a rézgálicznak, mint az egyetem szerint «méregnek», a csökkent ellentálló erővel biró beteg testre fokozottabb pusztító hatással kellett bírnia és erősebben közreműködnie a méreg bevétele által megindult processus végzetes kimenetelére, mintha azon szer, ugyanazon mennyiségben, egy egészséges és testi szervezete ellenálló erejének teljes birtokában levő gyermeknek adatot, volna be. De minthogy ebből egyenesen következik, hogy a fenforgó esetben a rézgálicz bevétele a halálnak, mint az activ és passiv előzetek eredményének nélkülözhetetlen causalitási factorát képezte s a kisdednek beteg, ellenálló erejében csökkent szerveire hatván, azokban meginditá és fokozta az ezután bekövetkezett változások képződéseit: ez okoknál fogva •—• a fentebb kiemeltek után s figyelemmel az ok és okozat valódi jelentésére, valamint ezek egymáshoz való viszonyának törvényeire: teljesen igazoltnak s logikailag szükségszerűnek mutatkozik azon megállapítás : hogy a halál azon időben, a melyben bekövetkezett s azon tünetek mellett, melyek a hullán észleltettek, a rézgálicz bevétele nélkül be nem állhatván : az, •—• a gyermek testének, a bevételkor létezett állapota folytán, a rézgálicz bevétele által okoztatott. Egyenes megerősítését találja egyébiránt ezen megállapítás a felhozottakon felül, még a bonczolást teljesített orvosok egyikének — dr. Duschitz