Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)
95 következik, hogy a kibocsátónak a váltó szövegét kell aláirnia, hanem a 3. §. 5. pontjában emiitett lényeges kellék megvan akkor is, ha a váltó kiegészítő részét képező kibocsátási aláírás a váltó szövege alatt bármely helyen találtatik ; mert a váltótörvény oly rendelkezést, hogy a kibocsátó neve, különbeni érvénytelenség terhe mellett, a váltó előlapjának mely részére általában, különösen pedig, hogy az elfogadónak neve fölé legyen irva, nem tartalmaz ; és minthogy alperes maga azt állítja, de magával a kereseti váltóval is igazolva van, hogy a váltó előlapján szereplő többi személyek elfogadói minőségben vállaltak váltójogi kötelezettséget, okszerüleg következik, hogy alperes váltójogi kötelezettséget csakis kibocsátói minőségben vállalhatott, annálfogva őt a váltótörvény 3. §-ában előirt valamennyi törvényes kellékkel ellátott kereseti váltón alapuló kötelezettség, illetve kereseti összeg s járulékainak megfizetése a váltótörvény 7. §-a alapján, a perköltségek viselése pedig mint pervesztest a prts. 251. §-a alapján terheli : ugyanazért alperest a sommás végzés hatályban tartása mellett a kereseti kérelem értelmében és a tárgyalás költségeiben marasztalni kellett. Az ügyvédi munkadijak iránt való intézkedés a prts. 252. §-án alapszik. A budapesti kir. itélő-tábla a következőleg itélt: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét annak indokainál fogva helybenhagyja, egyúttal alperesi ügyvéd felebbezési költségét és munkadiját saját fele irányában 7 frt 65 krajczárban megállapítja. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Egyúttal alperes képviselőjének felebbezési munkadija és kiadása saját fele ellenében 7 frt 65 krban állapittatik meg. Indokok: A beperesitett A) alatti váltó megszemléléséből nyilván kitűnik, hogy alperesnek azon lévő aláiráfa a váltó szövege alatt van, és minthogy alperes kifogásaiban maga is elismeri, hogy a kereseti váltót kibocsátói minőségben aláirta, ezzel szemben tehát azon kifogása, mintha a kereseti váltó a kibocsátói aláírást nélkülözné és ennek folytán mint lényeges kellék hiányában szenvedő okiratból váltójogi kötelezettség sem származhatnék, bírói figyelembe nem vehető, minthogy továbbá alperes mint kibocsátó a váltóösszeg lefizetéseért váltójogilag felelős, a másodbiróság ítélete a per érdemére vonatkozván, ezen, többiben az abban felhozott indokolásnál fogva helybenhagyandó volt. 168. Kézbesítési iv hiányát a kézbesítő szóbeli nyilatkozata nem pótolhatja. 1887 május 3. 399. v. sz.