Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

88 delmi törvényben megállapított hatáskörrel fennállónak tekintendő, habár a korábban bejegyzett czégnek az uj czégjegyzékbe való átvezetése épen nem, vagy szabályellenesen történt. 1886. október 20. 517. v. sz. Az érsekújvári takarék- és hitelintézet csődtömege felperesnek Neuhans Simon alperes ellen 4500 frt és jár. iránti váltóperében — a nyitrai kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : Az 1885 július 30. napján 7707. sz. alatt hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik Neuhaus Simon kifogásoló alperes az Érsékujvárott 1885. évi május hó 7. napján 4500 frtról kiállított váltó alapján mint elfogadó a kereseti 4500 frt váltóösszeget, ennek 1885. évi július hó 24. napjától járó 6°/0 kamatát, 4 frt 48 kr. óvási, 1/3°/o váltódijat, 35 frt 40 kr. már megállapítva volt, ezúttal ujabban is összesen 15 frt 10 krban megállapított perköltséget és a külön kiszabandó illetéket felperesnek három nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadija 15 frt 10 krban, alperesi ügyvédé 28 frt 15 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok : az alaptalan kifogások elvetése az 1885. évi 7707. számú sommás végzés további joghatálybani fentartása mellett, alperes a kereseti tőke s járulékainak felperes részére leendő fizetésére kötelezendő volt, —• mert a kereseti váltó az 1876. évi 27. t.-cz. 3. 110—112. §-ai jelezte összes kellékekkel bir; mert alperes azon kifogása, hogy az 1876. évi 27. t.-cz. 23. §-a rendelkezésére állapított fizetési kötelezettsége, az állítólag a kereskedelmi törvény 16. és 41. §-ai rendelkezése ellenére történt bejegyzés folytán meg nem állapítható, mint a keresk. törvény 16. §-a 2-ik bekezdése és az 1876. évi 27. t.-cz. 92. és 93. §-a alá eső, e helyütt annál kevésbbé jöhet figyelembe, mivel a bejegyzés törvényessége iránti kérdés elbírálása, e váltóper keretén kívül esik és harmadik jóhiszemű személyek irányában a hivatkozott törvények rendelkezése folytán nem is érvényesíthető. A perköltségben! marasztalás a ptrts 251. §-án, az ügyvédi dijak megállapítása a ptrts 252. §-án alapszik. A budapesti kir. i t é 1 ő tábla a következőleg ítélt: A kir. itélő tábla az első bíróság Ítéletét helybenhagyja és alperesi ügyvéd felebbezési munkadiját és költségét saját fele ellen 20 frt 65 krban megállapítja. Indokok : Alperes azt, hogy a kereset alapját képező váltón létező elfogadói aláírás Neuhaus Lipóttól származik, a kifogásokban beismervén, ezzel ellenkező a felebbezésben tett azon állítása, hogy az aláírás valódiságát tagadja, figyelembe vehető nem volt. Nem vehető figyelembe alpe-