Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

7(1 pontja végre a biztosítási díjtartaléknak az egyes biztosítási ágak szerint és a számadási éven tul befizetett dijaknak (dijátvitel) a mérlegbe a tar­tozások közé leendő helyezését rendeli el. A törvény ezen intézkedései folytán alig maradhat fenn kétség az iránt, hogy az életbiztosítási szerződések mindenkori értékét a díjtartalék vagyis azon összeg képezi, mely a törvényszéknek bejelentett elvek szerint minden ügylet után mathematikus uton kiszámítandó lévén, a kamatokkal folyton nő és a mérlegbe a dijátvitellel együtt a tartozások közé helyezendő. Felperes keresetében maga azt adta elő, hogy a díjtartalék és annak a csődnyitástól folyó 6°/0 kamata részére a felszámolási tárgyalás alkal­mával felszámoltatott, a miért is az általa összesen befizetett 5000 frt dij kiegészítése végett 2667 frt 88 kr. iránti keresetével helyesen lett a másodbiróság által elutasítva. A perköltség azért szüntettetett meg kölcsönösen, mivel a jelen per­ben felmerült vitás kérdés csak most került birói eldöntés alá. 130. A biztosítás iránti ajánlat felvételénél az ügynök rendszerint mint a biztosító társaság megbízottja járván el: az ily minőségében általa felvett s a biztosított által aláirt ajánlat tartalmának valót­lansága a biztosító társaság irányában is bizonyítható., 1886. márczius 31. 43. v. sz. E. S. és társa czégnek a magyar-franczia biztosító társaság ellen 3000 frt és jár. iránti perében — a budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvény­szék következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik s köteleztetik 150 frt 70 kr. per­költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett alperesnek megfizetni s az ítéleti illetéket viselni. Felperesi ügyvéd munkadija és költsége 116 frt 50 krban, alperesié pedig a perköltség összegében saját feleik irányában megállapíttatik. Indokok : A biztosítási szerződés a biztosítandó részéről tett aján­latnak a biztosító által történt elfogadása folytán jön létre. A kérdéses életbiztosítási ügyletnél a szerződés alapját a 2 •'. alatti ajánlat képezi, ennek jogi jelentőségét tehát felperes kétségbe nem vonhatja, mert ha elesik az ajánlat, a biztosítási kötvény, mely ennek elfogadását képezi, szinte hatálytalan, már pedig felperes a követelési jogot kizárólag ezen kötvényre alapítja. Az, hogy a 2 •/. alatti ajánlatot nem a biztosított R. József sajátkezüleg, hanem a szerződést közvetítő ügynök töltötte ki, nem ügydöntő körülmény, mert K. Lajos és S. Jakab tanuk vallomása

Next

/
Oldalképek
Tartalom