Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

49 122. 32. számú döntvény. Időelőttiség indokából elutasitandó-e a kereset akkor, ha a fizetési (teljesitési) határidő a kereset beadása után, de a per befejezte előtt járt le ? / 5729. és 712. . .. \ (-=—. ,„, i—777?r„- szamokhoz ) \ P. 1884. V. 1885. / Határozat. Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megítélésére akkor, ha a teljesitési határidő és feltétel a per folyama alatt, az elsőbirósági ítélet hozatala előtt bekövetkezett. Indokok. Az 1848. előtti hazai törvénykezés abban, hogy a kereseti követelés csak a kereset beadása után, a per folyama alatt járt le. akadályt a követelés megítélésére nem látott. Felmerült ez a kérdés nem egyszer, különösen a zálogváltó perekben és ugy oldatott meg, hogy az időelőttiség kifogása, ha a visszaváltási idő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, figyelembe nem vétetett. (Dec. 15. ad rel. pign. in div. Com. — Frank, közigazságtörv. II. 570—1. 1. vj). Csak az 1852-iki ideiglenes polg. perrendtartás hatálya alatt kezdett itt-ott keletkezni az ellenkező gyakorlat, mely a keresetet, mint időelőttit elutasitandónak mondotta olyankor is, midőn az időelőttiségi kifogás alapjául vett tényleges állapot, az elsőbirósági ítélet hozatalakor már megszűnt és ellenkezőre változott volt az által, hogy a kereset indításakor még be nem következett te!jesitési határidő a per folyama alatt lejárt. Pedig az a gyakorlat nem volt követelménye az Írásbeli eljárás rendszerének ; és arra az 1852-ki perrendtartásnak — egyébként a szigorú alakszerűség szellemében intézkedő — szabályai sem nyújtottak támpontot. E tekintetben dr. Schuster Ferdinánd, ama perrendtartás 294. §-ára vonatkozólag azt irta, hogy «a dilatorius kifogások az iratok becsomózásától fogva az ítélet hozatalig letelt időfolyás által is hatálytalanokká válhatnak, s hogy ezt a bíró mindenesetre tartozik figyelembe venni.» (Schuster, Civ. Proc. 491. 1. 4.) A bécsi cs. kir. legfőbb törvényszék is egy 1852. évi ápril i-én 3204. sz. alatt kelt elvi jelentőségű határozatában — természetesen az írásbeli eljárás álláspontjáról •— kimondotta, hogy «a biró által figyelemre méltatandók a kereset indítása után bekövetCuriai döntv. polgári ügyekb. 4