Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

25 közgyűlésnek az iránybani határozata még akkor sem volna törvényellenes, ha ez által némely részvényes szavazati jogától megfosztatnék, miután a kereskedelmi törvény 179. §. 7. pontja szerint a közgyűlés jogosítva van az alapszabályokat módosítani, a kereskedelmi törvény pedig nem tartalmaz oly intézkedést, mely által tiltva volna az, hogy az alapszabályoknak a részvényesek szavazati jogára vonatkozó része módosíttassák, illetve a szavazati jog több részvény birtoklásától tétessék függővé, mint az az eredeti alapszabályokban meg van állapítva. A mi a megejtett választásokat illeti, ezek a közgyűlés napirendjére ki voltak tűzve s azokban a közgyűlési jegyzőkönyv szerint csak oly részvényesek vettek részt, kik az eredeti alapszabályok szerint joggal bírtak, s miután ezen választások csak azon időben fognak hatályosokká válni és illetőleg a megválasztottak csak akkor fogják helyeiket elfoglalni, ha a módosított alapszabályok a czégjegyzékbe bevezetve lesznek, a közgyűlésnek ez iránybani eljárása a kereskedelmi törvény 181. §-ával nem ellenkezik, de abból, hogy a megválasztottak addig, mig az eredeti alapszabályok hatályban lesznek, működni nem fognak, hanem csak akkor, midőn a módosított alapszabályok fognak hatályba lépni, az is következik, hogy annak elbírálásánál vájjon az illetők meg voltak-e választhatók ? a módosított alapszabályok szolgálnak irányadóul, s ennélfogva felpereseknek azon, a viszonválaszban nem tagadott állítását, hogy Hirs Gyula és Uszdi József a közgyűlés idejében külön-külön csak egy részvénynyel birtak, .figyelembe venni nem lehetett. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A budapesti kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok. A részvények összevonása és magasabb névértékű uj részvények kibocsátására vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítésére irányult keresetnek helyt adni nem lehetett, mert a keresk. törvény 148. §-a csakis oly eseteket tart szem előtt, melyekben a részvények névértéke az alaptőkének megfelelő szaporítása nélkül emeltetik feljebb, jelen esetben pedig a részvények névértékének felemelése az alaptőkének aránylagos felemelésével együttesen határoztatván el, a közgyűlési határozat nem ütközik a keresk. törv. 148. §-ának tiltó rendelkezésébe. A keresk. törvény 168. §-a sem szolgálhat alapul a megtámadott fentebbi határozat hatályon kívül helyezésének, mert habár nem szenved kétséget, hogy a részvényesek a társaság czéljaihoz és annak kötelezettségeihez egyébbel, mint a részvények névértékének befizetésével járulni nem tartoznak, a 163. §. pedig biztosítja minden egyes részvényesnek ama jogát, hogy a társaság fennállása alatt az alapszabályok szerint felosztás alá eső tiszta haszonban részesüljön, s habár a törvénynek e két intézkedéséből folyó jogok minden egyes részvényest közvetlenül a társasággal szemben illetvén meg, azokról a közgyűlés többsége a törvényben meghatározott eseteken kivül jog'érvényesen nem rendelkezhet, a többség ama határozata, mely szerint a közgyűlés felhatalmaz-