Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

16 bir értelemmel. De midőn felperes az adott foglalón felül kap még 300 frtot, s visszakapja a fizetett vételárt teljesen, e jelen per költségeivel együtt: ezzel ő az árverés folytán általa, mint árverési vevő által fizetett ni frt többletért is olyan kárpótlást kap, a minél többre jogát nem mutatta ki. Kamat a foglaló kétszerege után —• a 300 frt után, mely már magában is kárpótlást képez a szerződésszegésért —• nem jár. Az 5000 frt vételár után azon időponttól fogva Ítéltetett meg a törvényes kamat, a midőn felperes jogelőde a vett tárgy birtokától elesett. Elvesztette pedig felperes atyja a malomrész felét C) szerint az 1879. február 7-iki árveréskor, mig annak másik felét S) szerint az 1881. február 10-iki végrehajtási foglaláskor vesztette el felperes. Az I. s Il-r. alperesek egyetemlegesen marasztaltattak el, mert már maga az adásvételi ügylet jogi természete egyetemlegesnek minősítette az eladók kötelezettségét és ők megoszthatlan kötelezettséget vállaltak akkor, midőn a telekkönyvi átírásra magokat lekötelezték. Az I. és Il-r. alperesek ellen megítélt fentebbi összegekben a Ill-r. alperes is, mint jótálló és kezes, másodsorban marasztalandó volt az eddig kifejtetteknél fogva. De marasztalandó volt IV-r. alperes is a kereseti kérelemhez képest azon esetre s annyiban, ha és a mennyiben felperes a Ill-r. alperestől sem nyerhetne kielégítést. Mert Ill-r. alperes akkor, midőn az A) a. szerződésből folyó kötelezettsége már fennállott, egész vagyonát 1874. évi január 8-án nejére, a IV-r. alperesre átruházta E) szerint. Ezen átruházás sem tekinthető egyébnek, mint ajándékozásnak, mivel a visszteherkép megadottnak mondott érték sem az E) a. okiratban összegszerüleg megjelölve, sem a per folyamán előadva és bizonyítva nincs. Az ily ajándékozással pedig az adós nem vonhatja el a kielégítési alapot a hitelezők elől, a kik jogosan támadhatják meg a nyilvánvalóan megrövidítésükre irányzott ajándékozási ügyletet s jogosan követelhetik kielégítésüket az elajándékozott vagyonból. És IV-r. alperes tartozik a felperest esetleg más egyéb vagyonából is kielégíteni, mert a férje által E) szerint reá átruházott 25300 frt activ követelésből az N) a. szerződésre rávezetett bírói feljegyzés s a 328/880. sz. vétekírfelosztási jegyzőkönyv tanúságként 23,222 frt 71 krt be is szedett. Az, hogy Ill-r. alperes, a másodbirósági ítélet elleni felebbezvények szerint, időközben az elsőbirósági ítélet hozatala után meghalt, csak az 1881 : LX. t.-cz. 14. s 15. §§-nak alkalmazását fogja maga után vonhatni. Alpereseknek, mint perveszteseknek, a perköltségben lett marasztalása a ptr. 251. §. alapszik.