Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
78 ezekből kifolyólag az elsobiróság által kiszabott büntetés feljebb emelendő és vádlott ellen, a kir. ügyészség indítványához képest, két évi börtönbüntetés volt másodbiróilag megállapítandó ; egyúttal azonban a vizsgálati fogságot, minthogy annak másodszori elrendelésére kellő ok fenn nem forgott, vádlott büntetésébe be kellett számítani. Az elsőbirósági ítélet egyéb rendelkezéseit a vonatkozó törvényszakaszok igazolják. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : Tekintettel arra, hogy a vádbeli cselekmény a román királyság területén, tehát külföldön követtetett el; tekintettel továbbá arra, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv 12. §. szerint magyar honos által külföldön elkövetett bűntett vagy vétség büntetése, ha erre nézve az elkövetés helyén enyhébb intézkedések állanak fenn azoknál, a melyeket a m. Btkönyvek állapítanak meg, az elkövetés helyén fennálló vonatkozó törvényhez képest megállapítandó ; tekintve, hogy a vádbeli cselekmény a m. B. T. K. 336. §. 7. pontja szerint lopás bűntettét képezi s börtönnel lenne büntetendő, ellenben a román büntető-törvény 323. czikke szerint sikkasztás vétségét képezi s a vétségre rendelt 6 hótól 2 évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő ; ezenfelül pedig a magyar B. T. K. szerint még hivatalvesztéssel és a politikai jogok felfüggesztésével, a romániai törvény szerint e mellékbüntetésekkei nem fenyíttetik; tekintve, hogy az előrebocsátottak szerint a román B. T. K.-nek ez ügyre vonatkozó rendelkezései a m. B. T. K. szabályainál enyhébbek és ennélfogva a jelen esetben ezen rendelkezések alkalmazandók : a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés tekintetében mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztattatik, a vádbeli cselekmény sikkasztás vétségének minősíttetik, a vádlott ebben mondatik ki bűnösnek és a mai naptól számítandó egy évi fogházra Ítéltetik, miből azonban vizsgálati fogsága által 6 hónap a B. T. K. 95. §-a alapján kitöltöttnek vétetik, egyszersmind a mellékbüntetések terhe alól felmentetik. Ezen változtatásokkal a m.-vásárhelyi kir. ítélő tábla ítélete, az első fokú bíróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva egyebekben helybenhagyatik. 127. Ha a kötelezöleg elöszabott hullabonczolás elmulasztása miatt a kimúlt csecsemő halálának oka biztosan meg nem állapitható, vádlott nö a gyermekülés bűntettének csak kísérletében mondható ki bűnösnek.