Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

60 ugyanazon szakasz szerint minősülő súlyos és könnyű testi sértés vétsé­geinek vádja és következményei alól felmenteni kellett. A G. Sándor által I-ső rendű vádlott G. Pál részéről szenvedett sérüléssel egybekötött költségekre vonatkozólag előbbi há ározottan nem nyilatkozván, kártérítési keresetével a polgári perutra volt utasitandó. —• Ezen Ítélet a kir. ügyész­ség és vádlottak előtt szabályszerüleg kihirdettetvén, az ellen I-ső rendű vádlott elitéltetése miatt, Il-od rendű vádlott, G. Katalin pedig G. Mária felmentése miatt, —• U. Károly védő ügyvéd I-ső rendű vádlott G. Pál büntetésének enyhesége és Il-od rendű vádlott felmentése miatt felebbe­zést jelentettek be ; ellenben a kir. ügyészség részéről csakis az I-ső rendű vádlottra kimért büntetés enyheségére nézve jelentetett be felebbezés. A ÍJ u d a p e s t i kir. i t é 1 ő tábla a következőleg átélt: A kir. itélő tábla az 1884. évi október hó 24-én megtartott végtár­gyalás folyamán hozott és felebbezett törvényszéki határozatot, ugy az érdemben hozott 2993. sz. ítéletet felebbezett részeiben indokolásánál fogva helyben, az -Ítéletnek nem felebbezett részét pedig érintetlenül hagyja. A kir. C 11 r i a a következő végzést hozta : Tekintve, hogy az első fokban eljárt kir. törvényszék az 1884. évi október hó 24-én tartott végtárgyalás alkalmával hozott külön határozatá­ban — hivatkozva az ott szakadatlanul fennálló gyakorlatra •— kimon­dotta, hogy a védő nincs jogosítva közvetlenül kérdést intézni a tanukhoz vagy a szakértőkhöz, hanem hogy a kérdés intézhetésének előzetes meg­birálása, az elnök jogához tartozván, a védő ügyvéd által szükségesnek tartott kérdés •— a mennyiben azt az elnök intézhetőnek tartja •— ez utóbbi által intézendő a tanúhoz ; tekintve, hogy a védő ügyvéd, ezen határozat ellen azonnal semmi­ségi panaszt jelentett be s a végtárgyaláson való további közreműködését abban hagyta, a teremből eltávozott; tekintve, hogy a törvényszéknek kiemelt határozata —• habár az meg is egyezik az ott fennálló gyakorlattal — de ellentétben áll a buda­pesti kir. tábla területén hatályban levő bűnvádi eljárás rendszerének egyik sarkelvével —• a védelem jogának függetlenségével és csakis a mellőzhetetlen szükség esetében korlátolható szabadságával — valamint ellentétben áll az ország ezen területén hatályban levő általános gyakor­lattal is ; tekintve, hogy ezen általános gyakorlat kifejezését találja azon sza­bályok gyűjteményében is, melyek a m. kir. igazságügyminiszter által [870-ik évben, a bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában, az általános gyakorlat alapján kiadattak s a budapesti kir. tábla területén fennálló törvényszékek, valamint a felsőbb bíróságok áltál is elfogadtattak, s me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom