Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

58 ütköző és a 275. §. szerint minősülő becsületsértés vétségének vádja és következményei alól is a BTK. 275. §. alapján, felmentetnek. Egyúttal sérült G. Sándor költségeinek I-ső rendű vádlottal szemben való érvényesítésével a polgári per útjára utasitratik. Dr. B. Adolf kir. törvényszéki orvos részére megjelenési dij czimén 3 frt, G. S. tanú részére pedig napidíj és fuvarköltség czimén a bűnvádi általányból előlegesen kifizetendő 5 frt megállapíttatik. Indokok : A bizonyítási eljárás folyamán ezen bűnügynek tényálladéka a-, érdekelt személyek különböző szempontjai szerint kétféleképen terjesztetett elő. G. Pál, I-ső rendű vádlott ugyanis a kérdéses verekedés előzményeit és körülményeit olyképen adta elő, hogy f. é. márcz. hó 15-ik napján Ő a vele egy házban lakó G. Máriát a miatt, hogy ez róla és nejéről azt híresztelte, miszerint hamis eskü miatt vannak elitélve, felelősségre vonván, ugyanazzal szóvitába elegyedett, a veszekedés által okozott zajra G. Máriának férje, G. János és kevéssel azután ez utóbbinak öcscse, G. Sándor is kijöttek az udvarra, miért is tartván attól, hogy nevezettek őt megverik, az ugyanazon ház udvarának hátsó részén lakó G. Léni lakására ment, G.-ék azonban követték őt oda s az általa behúzott ajtót erőszakkal betolván, földre teritették, haját kitépték és erősen ütlegelték. I-ső rendő vádlottnak ezen előadása már G. Léni tanú vallomásával sem összhangzó, a mennyiben nevezett tanú vallomása szerint a tulajdonképeni verekedés nem is a szobában, hanem kint az udvaron ment végbe, — a konyha ajtajánál történt dulakodás alkalmával pedig G.-ék G.-t a földre teritették s G. János utóbbinak fejét lábai közé dugta, majd reá térdelt, de ugyan Őt akkor senki sem ütlegelte ; határozottan megczáfoltatik azonbán I-ső rendű vádlott előadása O. Mária tanú vallomása által, mely szerint G. János és Sándor — G. Léni lakásán nem is voltak s csakis későbben a G. Pál és G.-né között az udvaron folyt veszekedésre jöttek ki az udvarra. —• G. Pálnak fenti előadásával szemben G. János, Sándor és Mária vallomásai sokkal nagyobb összefüggésben állanak a tanuk vallomásaival, melyek szerint a kérdéses verekedés előzményei és körülményei a következők voltak : Gabányi Jánosné a fentebb részletezett hir terjesztése tárgyában G. Pállal szóvitába elegyedvén, utóbbival (1. Léni lakására ment, hogy ezt felelősségre vonja a miatt, miszerint ama bizonyos hir terjesztését neki tulajdonítja; G.-né lakására érve, G. G.-néra akarta csukni az ajtót, hogy ezután őt megverje, ez azonban kezei közül kisiklott és követve G. által, folytonos veszekedések és lármázásoK között az udvaron át hazafelé tartott; erre odajött G. János és mindkettőjüket csitítani kezdte, mely törekvés azonban eredménytelen maradt, sőt azt vonta maga után, hogy midőn lakására vissza akart térni, G. Pál egy kezeügyébe akadt dézsát felkapván , ázzál lábujjhegyen G. János után szaladt, hogy őt leüsse, azonban észrevétetvén, a dézsát hirtelenül ledobta