Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

47 tekintve, hogy az emiitett szakasc i-ső pontja szerint a másodfokú biró.ság ítélete csak az esetben felebbezhető a kir. Curiához, ha a cselekmény, mely miatt a bűnvádi eljárás folyamatba tétetett, büntetendő cselekményt nem képez; tekintve, hogy a jelen határozat általi elintézés tárgyát képező kérdés által a többször emiitett szikasz 2. pontjának esetei egyáltalán nem érintetnek s e szerint a jelen határozat által megoldandó kérdésnek mikénti eldöntése egyenesen attól függ : váljon az 1S83 : VI t.-cz. 7. §-a i-ső pontjának kivételes rendelkezése átfoglalja-e a fenforgó s elvi szempontból a jelen határozattal eldöntendő esetet ? tekintve, hogy e szerint a kérdés csakis az lehet: váljon büntetendő cselekményt képez-e a kihágás az esetben is, ha az a miatt büntetendő eljárás megindithatása a kih. bünt. törv.-könyv 31. §-ában meghatározott idő leteltével, vagyis hat hó alatt elévült ? tekintve, hogy az elévülés megszünteti ugyan a cselekmény büntethetőségét és igy a büntető eljárás megindítását is: de egyáltalán nem képes elvenni és nem veszi el az elkövetett büntetendő cselekménynek, mint ilyennek ezen természetét és jellegét ; tekintve, hogy a BTK.-ben meghatározott s büntetés alatt tiltott vagy rendelt cselekményeknek, illetőleg mulasztásoknak, mint büntetendő cselekményeknek fogalma, a törvény által pontosan meg van különböztetve a büntetendő cselekmény büntethetőségétől, illetőleg azon esetektől, melyekben a büntetendő cselekmény a törvényben meghatározó t különös okoknál fogva megszűnik büntethető lenni ; tekintve, hogy ezen, alapfogalmat és rendszert képező megkülönböztetés mindenekelőtt kitűnik a BTíC. 76., 77. §§-nak és a 79. §. első bekezdésének összehasonlításából a 79. §. utolsó rendelkezésével és a 80. §-szal, mely előbbiekben «a beszámítás kizárása* használtatik, a mi összefüggésben a 75. ij-szal a büntetendő cselekmény létrejöhetésének kizárásával azonos: mig az utóbbiakban — ellentétben amaz esetekkel — ezen kifejezés «nem büntettetik* van használva, a mi csakis a büntethetés kizárását, nem pedig a cselekmény büntetendő voltának ebbeli átváltozását jelenti; tekintve, hogy ezen, rendszert képező megkülönböztetés a BTK. 136., 137., 151., 160., 224., 225., 240. §§ban, továbbá a 243. §. utolsó rendelkezésében, a 427. §-ban, valamint a BTK. számos más rendelkezésében is vi'ágos kifejezésre jut; de ezenfelül még a BTK.-ek életbeléptetése iránti 1880: XXXVII. t.-cz. több rendelkezésében is keresztül van vive, a melyekből s nevezetesen a 29. és 30. §§-ban használt ezen kifejezésből, «b ü n t et e n cl ő cselekmények? hasonlóul világosan kitűnik, hogy