Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

25 lottnak azon cselekménye, hogy az emiitett nyugtára H. Károlyné nevét jogositlanul aláirta, a B. T. K. 401. §-a szerint minősülő magánokirathamisítás bűntettét, —• azon további tette pedig, hogy az ekként elkészített hamisítvány felhasználásával, következőleg ravasz fondorlattal az utalványozott összeget H. Károlyné nevében a postapénztárnál felvette s ezáltal a postakincstárnak vagyoni kárt okozott —• a csalás bűntettét képezi. Tekintve azonban, hogy vádlottnak ezen cselekményei csak egy elhatározásnak kifolyását képezték, mely arra volt irányozva, hogy a kérdéses utalvány-összeget jogtalanul kezeihez keríthesse ; s tekintve, hogy e szerint az okmányhamisitás a czélba vett csalás kivihetőségének szükségképem' föltételét s mintegy kiegészítő részét képezte: ezeknél fogva vádlottnak eme bűntettei a B. T. K. 95. §-a értelmében csak eszmei bűnhalmazatot állapítván meg, ehhez képest azok együttesen azon egy büntetés alá esnek, mely súlyosabbnak jelentkezik, s melyet a B. T. K. 383. §-ban a csalás bűntettére megállapított büntetés (5 évig terjedhető börtön és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetés) képezi. A büntetés kimérését egyébiránt érinteni nem lehetett, s arra vonatkozólag a kir. tábla ítéletét helyben kellett hagyni azért: mert a kir. ügyész felebbezéssel nem élt. A kir. tábla Ítéletének N. Lajos vádlottra vonatkozó egyéb részei az abban elfogadott elsőbirósági indokoknál fogva hagyattak helyben. K. Anna másodrendű vádlott azért volt felmentendő, mert a vizsgálatnak eredménye szerint csak később tudta meg azt, hogy N. Lajos a kérdéses pénzt állítólag egy talált utalvány alapján vette fel, tehát a büntetőtörvény által tiltott módon jutott hozzá ; hogy pedig ő — miután ezt megtudta, — további kiadásokat tett,, illetőleg azon pénzből még valamit saját czéljaira fordított volna : az megállapíts a nem lett; s mert egyébként a csalásnál orgazdaság nem is létezik (370. §.). 105. r. Az úgynevezett „ferbli"-játéknál a nyerés vagy vesztés nem kizárólag a véletlentől levén feltételezve : e játék nem esik a Kbtk. 89. és 91. §-a alá, 2 A B. T. K. 470. §-a. ellentétben a 465. §-ban meghatározott passiv megvesztegetéssel, mely a közhivatalnok ellenében akkor is fenforog, ha hivatali feladatának kötelességszerű teljesítéséért, illetőleg mulasztásért követel vagy elfogad ajándékot, jutalmat, vagy ez iránti Ígéretet, az activ megvesztegetést egyedül azon esetre szoritja : „ha valaki a közhivatalnoknak a végett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot vagy jutalmat ad vagy igér." A 470. §. értelmében tehát nem az ajándék, illetőleg a jutalomadás vagy Ígéret egyedül : hanem ez elválaszthatlan összefüggésben az ez által elérni óhajtott törvényellenes czéllal — a közhivatalnoknak köte-