Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

4 — a tárgy teljes ismerete és megfontolása mellett — törvénynyé emelni kívánta ; tekintve, hogy a törvénynek a törvényhozás eszméje szerinti alkalmazása által, a fenn kiemelt helytelenségek és zavarok nem keletkezhetnek s egyrészről a büntetési rendszerben a harmónia,, másrészről a büntetendő cselekmények és azok büntetése között az igazságos arány a gyakorlatban fentarthatóvá válik ; tekintve, hogy ezen rendszernek megfelelőleg a 2 évtől 5 évig terjedhető fegyháznak középtartama 3 év és 6 hó ; a 3 évig terjedhető fegyház középtartama pedig 2 és 1/i év; az 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházé pedig 7 és V? év; mig a 10—15 évi fegyháznak középtartama 12 és */., év ; ugy az I évig terjedhető börtön középtartama 9 hó ; a 2 évig terjedhető börtöné pedig 15 hó lévén : kimondja a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése — vonatkozással a B. sz. alatt előterjesztett bűnügyi esetre : «hogy fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha a súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák s ez indokból a fenforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg : a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntető törvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti különbözet egyenlő részre felosztatik s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon mennyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fenmaradt. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1885. évi november hó 26-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi deczember hó 24-én tartott teljes ülésében. 98. 50. számú döntvény. Lopásból eredő orgazdaság a B. T. K. jjj. §-a alapján bűntetté minősithető-e ? (1862. számhoz) 1885. B. Határozat. Tekintve, hogy az orgazdaság másodlagos büntetendő cselekményt képez, s csakis a más személy által ellopott, rablott, sikkasztott avagy jogtalanul elsajátított dologra vonatkozólag követhető el ;