Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

ioó Kereskedelmi törvény. (1875: XXXVII. törvény czikk. Sor- Lapszám, szám. A kereskedelmi törvény 148. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet, nem alkalmazható oly esetben, midőn a részvények névértékének felemelése az alaptőke aránylagos felemelésével együttesen határoztatott el . . 113 23 170. §. Részvény eladása esetében ellenkező megállapodás hiányában az eladó, ki annál fogva, mert a vevő a részvényt a részvénykönyvben a maga részére átiratni elmulasztotta, a részvény névértékére még hátralevő befizetés tekintetében a társaság irányában kötelezve maradt s e befizetést teljesítette, a befizetett összeg megtérítését a részvény vevőjétől követelheti 119 4* 268—270. §§. Értékpapír fogalma alá nem eső közönséges kötelezvény elveszése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, kívánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. fó. számú döntvény.) 123 51 A hitelező a fizetési határidőnek egyoldalú meghosszabbításáért is felelős lehet a kezesnek ; de e következmény csak akkor állhat be, ha a fenforgó körülmények szerint a fizetési határidő engedélyezése már magában véve a kezes viszkeresetét veszélyeztető vétkes eljárásnak minősithető ; mert csak ily esetekben lehet arról szó, hogy máskülönben a kezes állása a hitelező egyoldalú cselekménye folytán súlyosabbá válik 132 76 Ha alperes tagadja azt, hogy a kereskedelmi ügylet feltétlenül jött létre s illetve azt állítja, hogy a kérdéses ügylet csak bizonyos feltétel mellett köttetett, felperes tartozik bizonyítani, hogy az ügylet feltétlenül létrejött 106 4