Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)
b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. fjj. számú döntvény?) Kötelmi jog. A valódinak bebizonyult adásvételi szerződés, ha nincs is a ptrs. 167. §-a minden kellékével ellátva, bizonyit a kiállítók ellen a ptrs. 166. §-a értelmében. Bizonyitja különösen azon szerződés tartalmának valóságát már az is, hogy a vevő a vett tárgyat a szerződés kelte után birtokába vette s birtokolta hosszabb ideig, az eladó pedig más jogügyletet vagy önkényes foglalást nem mutat ki. Az eladók, midőn szavatosság terhe alatt arra kötelezték magokat, hogy az eladott, de nevökre még nem telekkönyvezett ingatlant magokra s a vevő nevére átíratni fogják: egyetemleges kártérítéssel tartoznak, ha az egyetemlegesség nem köttetett is ki, a vevőnek, ki az átírás elmulasztása folytán, harmadik személyek időközben szerzett jogainál fogva, a vett ingatlan birtokától elesett. A foglaló kétszerege után kamat nem követelhető. Kártérítéssel tartozik másodsorban a vevőnek nemcsak az, ki az eladókért jótállást s kezességet vállalt, hanem a jótállónak neje is akkor, midőn férje minden vagyonát reá ajándékozás utján átruházza s ezáltal a kielégítési alapot a vevő elől rosszhiszemüleg elvonta Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek 'tekintessék. (31. számú döntvény?) A vízszabályozási költség a földtulajdonos magántartozásának tekintendő akkor is, ha mint állami közvetítés mellett felvett kölcsönnek kamat- és törlesztési járuléka az adóval együttesen és évenKént egyenlő részletekben szedetik be. Ennélfogva oly esetben, midőn a haszonbérlő a közterhek viselésére kötelezte magát, de vízszabályozási költségekről a szerződésben említés nem tétetett, az utóbbiak nem a bérlőt, hanem a földtulajdonost terhelik Tóllehet a fogadásokat törvényeink világosan nem tiltják, mind a mellett az ilynemű szerencse-szerződésen alapuló követelések a bevett birói gyakorlat szerint birói uton nem érvényesíthetők