Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

92 nek kívánja tekinteni. De eltekintve mindezektől, a C. alatti végrendelet érvénytelennek kimondandó volt azért, mert az örökhagyó életének 15. évében halt el, pedig a 1876: XVI. t.-cz. 21. §-a értelmében a 18 éven alóli kiskorúak kifejezetten csak közvégrendeletet tehetnek és e részben a kiváltságos végrendeletekről szóló IV. fejezet sem tesz kivételt; tehát a C. alatti magánvégrendelet már ezen okból sem birhat érvénynyel. A végrendeletnek érvénytelenné nyilvánítása folytán a törvényes örökösödés áll be. Felperesek az F. és G. alatti okiratokkal Cs. P. Illés s id. M. Antal tanuknak vallomásai, sőt alperesek hallgatag beismerésével bebizonyították, hogy a kereseti ingatlanok az örökhagyóra felperesekkel közős törzstől szállottak és ezen javak reájuk nézve ági vagyont képeznek, melyekre nézve az ideigl. törvk. szab. 10. £-a értelmében az örökhagyónak atyjával szemben is az örökösödési jog őket is illeti. Ugyanazért ezen ingatlanok és mind azoknak növedékei és zár alá vett jövedelmei felperesek részére megítélendők voltak, a perköltség megfizetésében pedig alperes mint pervesztes volt marasztalandó. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta. A kir. Curia a másodbiróság ítéletét, a perköltségnek, a per körülményeire való tekintettel kölcsönös megszüntetése mellett, helybenhagyja ; mert felpereseknek a végrendelet érvénytelenítésére való jogosultságuk igazolva van alperesek azon beismerése által, hogy a kereset tárgyává tett ingatlanok az örökhagyóra felperesek ágától, vagyis a felperesnek és az örökhagyó közös törzsétől hárultak ; és mert a B. alatti anyakönyvi kivonat által az is bizonyítva van, hogy az örökhagyó 18 éven alul volt, midőn elhalt; mert az ily életkorban elhalt kiskorú az 1876: XVI. t.-cz. 21. §-a értelmében csak közvégrendelet által intézkedhetett; a megtámadott C. alatti végrendelet pedig nem a közvégrendeletekre előirt módon alkottatott ; végre mert az 1876 : XVI. t.-cz. VI. fejezetének nem lehet oly értelmet tnlajdonitani, hogy a kiskorú az idézett törvény 21. §-ában foglalt korlátozás nélkül kiváltságos végrendeletet alkotni jogositva volna: minthogy ezen értelmezés kizárva van magával az utóbb idézett azon kifejezett rendelkezésével, hogy 18 éven alóli kiskorúak <-csak közvégrendeletet tehetnek» ; , ezeknél fogva még ha a periratok beadása után ez irányban előterjesztett alperesi védelem az 1868. LIV. t.-cz. 133. §-a ellenére, tekintetbe vehető volna is ; minthogy eme védelem tartható alappal nem bir, a szóban forgó végrendelet érvényben fentartására sem szolgálhatna alapul.