Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

42 követeli, hogy az utólagos kitöltés a le'trejött megállapodás ellene're ne történjék ; tekintve továbbá, hogy a 3. és 4. alatti jegyzökönyvek tanúsítása szerint a kereseti váltókon a váltóösszegek, tehát a kötelezettség főrésze, a hitelesítéskor már beirva volt és hogy alperes nem is állította, még kevésbé bizonyította, hogy a további kitöltés a létrejött megállapodás ellenére történt volna: ezeknél fogva nem forogván fenn törvényes ok arra, hogy a hozott sommás végzés hatályon kivül helyeztessék, a kir. itélö tábla ítéletét helybenhagyni kellett. 9. számú döntvény. A\on perek, melyeket több gor.-keleti hitközség a gor.-kath. vallásra áttért tagjaiból alakult gör.-kath. hitközségek ellen a; úrbéri rendelés alkalmával kihasított papi telek birtoka iránt folyamatba tett, a rendes bíróságok hatósága alá tarto\nak-e ? (8512/i8si. polg. számhoz.) Határozat. Az emiitett perekkel érvényesíteni kivánt igények elbírálása nem a rendes bíróságok hatáskörébe, hanem közigazgatási útra tartozik. Indokok: A rakoviczai gör.-kel. egyházközség 1875. évi 1182. s utóbb 1879. évi 12,596. sz. alatt, miután igényeivel a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister által 15,473/1873. sz. alatt bírói útra utasíttatott, keresetet indított a temesvári kir. törvényszék előtt a gör.-kath. vallásra áttért tagjaiból alakult rakoviczai gör.-cath. hitközség ellen azon papi telek birtokának megítélése iránt, mely az 1818. évi úrbéri rendezés alkalmával a gör.-kel. lelkész ellátására kihasittatott s a telekkönyvi helyszíneléskor az ottani gör.-keleti plébánia tulajdonául vétetett fel, de jelenben a gör.-kath. hitre áttért községi lakosokból alakult gör.-kath. egyházközség nevében az ottani gör.-kath. lelkész által birtokoltatik. Ezen, a nevezett kir. törvényszék és a budapesti kir. itélö tábla által érdemleges ítéletekkel elbírált perben a m. kir. Curia 1882. évi ápril hó 13-án tartott polgári teljes ülésében 8512/1881. sz. alatt a következő, ugyanazon évi ápril 21-én hitelesített határozatot hozta: »Tekintve, hogy a rakoviczai 1818. évi úrbéri rendezés alkalmával két görög-keleti lelkész fentartására adományozott két egész telek egyike iránt az ottani görög-keleti egyházközség és a lugosi görög-kath. püspöki ordinariatus között fenforgó vitás kérdés tisztán a magánjog és telekkönyvi rendtartartás szabványai szerint el nem dönthető; mert a mód, melyen ezen teleli eredetileg szereztetett, nem magánjogi