Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

183 A budapesti kir. itélö tábla a következőleg ite'lt: Tekintetbe véve vádlott Mester István feddetlen előéletén felül annak beismerését, s végtére, hogy állásának elvesztése és a nagyobb mérvű kártérítés által is tetemesen sujtatik, mindezeknél fogva a kir. itélö tábla a vádbeli cselekményt, illetve mulasztást,'csekélyebb beszámítás alá esőnek veszi, és Mester István vádlottra első bíróságilag kiszabott hat havi fogház büntetést 2 havi tartamra leszállítja. Ezen változtatással a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: Mindkét alsóbb bírósági ítélet a vádbeli cselekmény minősítését illetőleg megváltoztatik, és Mester István vádlott a B. T. K. 438. § ába ütköző gondatlanságból elkövetett közveszélyü mulasztás vétsigében mondatik ki vétkesnek: megváltoztatik továbbá mindkét alsóbb birósági itélet a szabadság\esztésbüntetés időtartamára nézve is, és nevezett vádlott egy évi fogházra ítéltetik; szolgálatbóli elbocsátása pedig a B. T. K. 442. §-a értelmében rendeltetik el. Végre megváltoztatnak az alsóbb birósági ítéletek a sértett félnek megállapított kártérítésre nézve, és az erre vonatkozó intézkedés hatályon kívül helyezése mellett sértett félnek ez iránti igényei érvényesítése fenhagyatik. Egyéb részeiben a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok : A vádbeli mulasztás a vaspályái szolgálat körül követtetvén el, a gondatlanságból származott és büntetendő ilynemű mulasztások nem vonhatók a B. T. K. 310. §-ának rendelkezése alá, hanem az ugyanazon B. T. K. XXIX. fejezetében foglalt külön intézkedések szerint bírálandó meg. Minthogy pedig az első birósági itélet indokolásában a megtartott vizsgálat alapján előadottak szerint be van bizonyítva: hogy vádlott, mint a vasúti átjárónál alkalmazott sorompó-őr az őrhelyéről rövid időre lett eltávozásakor az átjárót elzárni elmulasztotta, s ebbeli kötelességének megszegésével Csorba Bakai Teréz személyét a mozdony által való megsérülés veszélyének nemcsak kitette, hanem annak igen súlyos megsérülését valóban okozta is: ugyanazért vádlott a B. T. K. 438. §-ába ütköző közveszélyü mulasztás vétségében vétkesnek volt kimondandó, s habár az ily körülmények közt elkövetett vétségek a B. T. K. 438. §-a szerint két évtől öt évig terjedhető fogházzal büntetendők, mindamellett vádlott büntetése ez esetben a B. T. K. 310. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezés szerint csak egy évi fogházban szabathatott ki azért, mert a kir. ügyész vádlottat nem a B. T. K. 438. §-a, hanem a 310. § alapján indítványozta vétkesnek kimondani és büntetni, a fennálló vádrendszerre való figyelemmel pedig az inditványozottnál szigorúbb büntetés nem állapítható meg.