Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

íir 63. Nem állapitható meg a zsarolás kísérlete azon kiadó ellen, ki valakinek arczképét és életrajzát, ennek tudtával és beleegyezésével, bár annak, hogy a közzététel költségeit ki viselendi, meghatározása nélkül, - folyóiratában közli s utólag a közzététel költségeinek megtéritése végett ellene azon fenyegetéssel támaszt követelést, hogy haladéktalan ki nem elégitése esetében, állítólagos adósa ellen ennek fölöttes hatósága előtt panaszt emel. 1884. deczemb. 11. 5,354. B. sz. Zsarolási kísérlet és két rendbeli becsületsértés miatt vádolt Eckstein Mihály elleni bűnvádi ügyben a budapesti kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : Eckstein Mihály, nagybecskereki születésű 32 éves, izraelita, nőtlen, hirlapiró, vagyontalan, három reáliskolát végzett, a 4-ik szekerész-ezredben volt hadnagy és egy ízben rendőrileg 45 frt pénzbirságra ítélve, a B. T. K. 350., 352. és 65. §§-ai alapján a zsarolás kísérletében és a B. T. K. 261. §-ába ütköző két rendbeli becsületsértés vétségében bűnösnek kimondatik és ezért a 96. §. alapján összbüntetéskép egy évi fogházra és 100—100 frt pénzbirságra, ennek behajthatlansága esetén még további 10—10 napi, összesen 20 napi fogházra és 3 évi hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. Tartozik a felmerült és felmerülendő eljárási és rabtartási költségeket a kir. kincstárnak megfizetni. Indokok: Vádlott a mai napon megtartott végtárgyalás folyamán beismerte ugyan, hogy az 1. naplószám alatt becsatolt 8 db levelet, illetve levelező lapokat, valamint a 3. naplószám alatt becsatolt levelező lapot panaszosnak irta; ennek daczára tagadásba vette azt, hogy ö panaszos ellenében akár zsarolást, akár becsületsértést követett volna el, azt hozván fel mentségére, hogy ö ily levelek Írására feljogosítva érezte magát, mennyiben panaszos jogos követelését megfizetni vonakodott. Ezen tagadása, illetve védekezése azonban egyáltalán figyelembe vehető nem volt, mert hogy vádlott a zsarolás vétségét panaszos irányában elkövetni megkisérlette, az kétségtelenül kitűnik a panaszos által becsatolt és vádlott által valódiaknak beismert levelek, illetve levelezési lapok tartalmából. Ugyanis vádlott panaszos ellenében 33 frt követeléssel lép fel azon czímen, hogy ezt neki a panaszos részére elküldött példányokért és panaszos arczképének kiállítása körül felmerült kiadásai fejében fizesse meg, már pedig ezen követelés által vádlott magának jogtalan vagyoni hasznot iparkodott szerezni annyiban, mennyiben ezen követelése nyilvánvalólag jogtalan volt, és pedig jogtalan volt Curiai döntv. bünt. ügyekb. 12