Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

120 a tárgyi és alanyi tényálladék megállapítottnak volt tekintendő. Tekintve azon enyhítő körülme'nyt, hogy vádlott büntetlen előéletű, tettét bevallotta és ennek elkövetésére öt a szegénység, gond és a szégyentöli félelem késztette, a kiszabott büntetés — a pénzbeli marasztalás az eiitéltetésnek levén törvényes következménye — elégségesnek találtatott. A közegészség elleni kihágás vádja alól azonban vádlott, minthogy a kút, melybe a gyermeket dobta, emberek által nem, és barmok itatására is csak ritkán használtatott felmentendő volt. A budapesti kir. Ítélőtábla az eljáró első bíróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta: A kir. ítélő táblának Ítélete helybenhagyatik s pedig a bűnösségre nézve az ott elfogadott indokoknál fogva, — a büntetés mérvét tekintöleg pedig a következő indokokból: Az, hogy vádlottat visszaesés nem terheli, ép oly kevéssé képez enyhitö körülményt, mint nem képezheti ezt annak állítólagos szegénysége, melyről a védelemben említés sem tétetett. Szintúgy nem tekinthető enyhitö körülménynek vádlottnak szé> gyenérzete sem, miután ezen érzület már a B. T. K. 284. §-a alkotásánál méltányos figyelemben részesült s e törvényszakasz enyhébb intézkedésének egyik föindokát képezte. Marad ezekhez képest egyedül a beismerés, mely a vádlott érdekében enyhitö körülményként érvényesíthető. Erre való tekintettel azonban a kiszabott két évi börtön törvényszerű büntetésnek jelentkezik, minthogy jóval kisebb a 284. §-ban megállapított büntetés maximumának felénél, mely enyhitö és súlyosító körülmények teljes hiányában alkalmazandó lett volna. Egyébiránt a védelem tekintetében megjegyeztetik: hogy az ügyiratokból nem volt kivihető a védőnek mikor lett kirendelése vagy megválasztása; hogy továbbá a hivatalból kirendelt, vagy a fél által megbízott védő a bíróság, illetőleg megbízójának beleegyezése nélkül helyettesítést nem gyakorolhat; s hogy az 1880. évi 2265. szám alatt kiadott igazságügyministeri törvényerejű rendelet 36. §. b) pontjából következőleg, védőül csak olyan ügy védjelölt alkalmazható, a ki a jogtudori fokot már elnyerte. é7. 31. számú döntvény. Bűnvádi ügyekben, melyekben több vádlott irányában holott ítélet a vádlottak előtt különböző időben hirdettetik ki, tartozik-e a kir. ügyész a\ Ítéletnek első i\ben történt kihirdetésekor