Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

94 tételes, hanem fölte'tlen volt; ez pedig a dolus eventualisnak ellentéte levén, ez nem volt elfogadható, hanem az előre megfontolt, az egyenes és határozott ölési szándék — a dolus directus, directe determinatus fenforgása volt megállapítandó. Kizárja ezenfelül a szándék föltételezett voltát azon tekintet is, hogy az esetben, ha vádlottak valóban ki akarták volna kerülni a gyilkolást: a salonba érve, midőn a hálószobában égő lámpa világosságáról meggyőződtek, hogy az országbíró ébren van, a legkönnyebb módon felfüggeszthették volna rablási tervük kivitelét addig, míg Mailáth György elalszik, a midőn azután valószínűséggel számíthattak reá, hogy a „bugyellárist" emberélet feláldozása nélkül elvihetik, s ha az országbíró mégis fel találna ébredni : több valószínűséget nyer azon föltevés, hogy szándékuk lehetett volna az imént felébredöt, és rögtöni meglepetésében magát azonnal tájékozni nem tudót, megkötözés által védetlen állapotba helyezni és tárczájától, illetőleg annak tartalmától megfosztani, vagy pedig, nagyobb pénzvágyuk kielégítése végett, ötet a Wertheim-szekrény felnyitására kényszeríteni. De nem fogadhatta el a kir. Curia a szándék föltételességét még azért sem, mert ugy Spanga, valamint Pitéli vallomása által bebizonyitottnak kellett elfogadnia azon tényt: hogy ők a rémes bűntett véghezvitele alatt meg sem kísérlettek Mailáthnak kényszeszeritését az ö tudomásuk szerint nagy összeg pénzt tartalmazó Wertheim-pénztár felnyitására, sőt erre nem is szólították fel. Ezen körülmény által megerősítettnek kellett találni Spanga azon őszinte, részletes, saját bűnét sem leplező vallomását, mely szerint a czinkosok, a mint az ágy lábánál ülő Mailáthoz érve, ehhez Spanga a késnek feléje irányzásával azon szavakat intézte, hogy „uram, mi pénzért jövünk" és a mint erre Mailáth felugorva, Spangát megfogta, és a neki szegezett kést megragadva, Spangával viaskodni kezdett, mindkét czinkos a magát védőnek rohanván, és azt hatalmukba kerítvén, azon helyről, a hol legelőször kezüket reátevék, többé élve nem bocsájtották el. Bizonyítottnak kellett elfogadni, hogy a mint Spanga és Pitéli a néhai országbírót hatalmuk alá terelték, egyrészt a törülközőnek torkába tömöszölésével, másrészt nyakának, a legnagyobb erőkifejtés mellett, erős és vastag spárgával való összeszoritásával mindaddig fojtották, mig lelkét kiadta. Már pedig, ha nem ölés, hanem rablás lett volna szándékukban : leterelvén és hatalmukba kerítvén áldozatukat, mindenekelőtt rablási czéluk elérésére használták volna fel a helyzetet és a midőn megkötözték áldozatukat, és ennek cselekvései urává tették magukat: gondosan óvakodtak volna ezt oly módon tenni, hogy élete