Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

S4 tetett; tekintve, hogy a Berecz elmebeli állapotának, megvizsgálására kiküldött orvosok előtt is Berecz a tettesek bebocsátására és elrejtésére vonatkozólag a vizsgálati jegyzőkönyvben foglalt vallomással egyező nyilatkozatot tett; tekintve, hogy a vizsgálati vallomásban foglalt tényállás lényegesen különbözik a Spangá Pál által bemondott tényállástól Berecz ezen előzetes szereplésére nézve a felbujtásnál: mindezek alapján a kir. itélö tábla a Berecz János vizsgálati vallomási jegyzökönyvében 1883. évi május 16-iki kelet alatt felvett tartalmát olyannak fogadta el, mely valóban Berecz János által mondatott. Berecz Jánosnak ezen vallomásában foglalt azon beismerése, hogy előzetes megbeszélés folytán ö vezette be Spangát és Pitélit 1883. évi márczius 28-án este a Mailáth György lakásául szolgáló házba, hogy őket saját szobájában elrejtette addig, mig őket a lakosztály szobáiba való bemenetelre felhívta, — hogy őket csakugyan a fogadó terembe bevezette és azután az ajtót reájuk zárta, — ezen beismerése egyezik Spanga és Pitéli beismerésével és támogattatik még az által is, hogy Spanga és Pitéli, mint idegen egyének, nem leshették volna ki a tett végrehajtására kedvelő alkalmat, egyedül nem is mehettek be a házba, nem rejtőzhettek volna el, — nem készíthették volna a kötelet a menekülésre, hacsak egy, a ház minden viszonyaival ismerős nem vezeti és nem segiti őket. Miután pedig a Mailáth-ház összes lakói közül egyedül Berecz ismerte Spangát és Pitélit, csak ö lehetett az, a ki ezen két vádlottnak a jelzett támogatást nyújtotta. Megerősíti ezt továbbá az is, hogy Berecz magánál rejtegette a tettesek menekülésére szolgált köteleket, a melyek azután az erkély rácsozatán és a falon függve találtattak, hogy Spangát és Pitélit két izben magához rendelte, hogy 1883. márczius 8-án este a kapust szivarhozatalra felkérte és Önmaga ajánlkozott a kapus távolléte alatt a kapu őrzésére, hogy végre Kiss tanú vallomása szerint (végtárgy. jkv. 138. lap) a lámpa Berecz szobájában 1883. márczius 28-áról 29-ére való éjjelen még 12 óra után is égett. Nem tulajdonított azonban a kir. ítélő tábla bizonyító és terhelő erőt azon körülménynek, hogy a Mailáth György hálószobájában talált egyik kendőn egy, Berecz birtokában talált kés pengéjének némileg megfelelő vérnyom látszik és pedig azért nem, mert a vérnyom szélesebb és hosszabb, mint a kés pengéje, mert ugy Pitéli, mint Spanga határozottan vallják, hogy ezen kést nem vitték a tetthez, — mert ezen kés által okoztathatott seb a megöltön nem találtatott, — mert Berecz is tagadja, hogy a kést két vádlott társának adta volna, mert végre a megejtett vegyvizsgálat alkalmával sem voltak ezen késen vérnyomok kiderithetök, (napló 333. sz.) tehát ezek szerint a vérnyom a kendőn nem az emiitett kés beletörlése által keletkezett. A fentebb elősorolt terhelő körülményekkel szem-