Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

_72_ A vizsgálat során tett beismerő vallomásnak Berecz János részéről történt visszavonása azonban figyelembe nem jöhet. Berecz János ugyanis beismerő vallomása jelenlegi visszavonásának elfogadható indokát nem adhatja, sőt a vég tárgyaláson, — bár vallomását teljes mérvben visszavonta, — mégis beismerte, hogy a vizsgálat során történt kihallgatása alkalmával felvett jegyzőkönyv előtte felolvastatott és általa minden ellenzés nélkül mindannyiszor aláíratott, jóllehet többszörösen kihallgattatott és ugyanakkor a tett részleteibe is bebocsátkozván, első beismerő vallomását újabb meg újabb adatokkal kibővítette. Dr. Steffek Adolt és dr. Péchy János a vizsgálat alkalmával megvizsgálták a többi vádlottal egyetemben Berecz János elmebeli állapotát is. Nevezett orvosok több izben értekeztek Berecz Jánossá!, ki akkor is hiven a vizsgálóbíró előtt tett vallomásaihoz, az orvosok előtt újból fentartotta a vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakat. Berecz János a végtárgyaláson a fennebb nevezett orvosokkal szemben is megtagadta előttük tett állitásait. Úgyde Berecz János jelenlegi védekezésének indoka immár egyedül abban keresendő, hogy a tagadáshoz fordul, mint nézete szerint egyedüli eszközhez, hogy személyéről elhárítsa az igazság követelte büntetést. Ehhez képest Berecz János jelenlegi védekezésének — mint teljesen alaptalannak — mellőzésével, a vizsgálat során általa mondottak jelenben is fentartandók. Berecz János nem tagadta meg azt, hogy a dr. Schwarczer Ferencz kárára elkövetett lopás tettesének Spanga Pált ismerte fel és hogy az ezen lopásból származott tárgyakról szóló zálogbárczák tényleg birtokában voltak. Berecz János volt tehát azon egyéniség, kinek hatalmában volt Spanga Pál, ki a dr. Schwarczer Ferencz kárára elkövetett lopást Berecz János előtt beismerte. Ezen viszonyban keresendő tehát első sorban azon tényező, mely Spanga Pált egyenesen Berecz János eszközévé tette. Spanga Pál a vizsgálat alatt részletesen elbeszélte, hogy miként keletkezett azon eszme, melynek sajnos következménye Mailáth György megraboltatása és meggyilkoltatása volt. Spanga Pál e részbeni vallomásának őszinteségében kételkedni ok nincsen, mert nemcsak, hogy vallomásának őszinteségét a tények igazolják, hanem mert netán csekély tévedéseit ugy a vizsgálat, valamint a végtárgyalás alkalmával mindig helyreigazítani hajlandó volt. Spanga Pál kinyilatkoztatja, hogy Berecz János pendítette meg először Mailáth György meglopatásának eszméjét; Berecz Jánossal együtt saját maga fáradozott a Wertheim-szekrény kinyitása körül,