Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

6? A napló 1. szám alatti szemlejegyzökönyv szerint Majláth György holtteste a hálószoba padlózatán feküdt lábaival az ágyhoz és fejjel az ablakhoz fordulva; nyaka körül kétszer körültekert, mélyen bevágó és hurokra kötött zsineg találtatott; kezei és lábai zsineggel voltak összekötve és a kezek körül tekert zsineg egyik vége a nyakon levő zsineghez volt kötve; jobb tenyerén pedig hosszú véres seb tátongott. A szobában egy dárdaalakú vas és a test mellett egy törülköző feküdt, melyen ugy, mint az ágylepedö felső részében vérfoltok voltak észlelhetők. A mosdóasztalon levő mosdótálban kevés vérrel vegyitett viz volt; az alvásra előkészített ágy pedig érintetlennek látszott. A dolgozószobában az íróasztal fiókja az ahhoz való kulcscsal nyitva állott; az ugyanazon szobában levő Wertheim-szekrény ugyan zárva volt, de a kulcslyukak fedöszelepei fel voltak tolva, aWertheimszekrénynek az Íróasztal fiókjában tartatni szokott kulcsai pedig hiányoztak. A dolgozó-szobából az Albrecht-utra nyíló bakon üvegajtója nyitva állott. Az erkély alatti kis nyilt udvarra kötél lógott le, melynek vaskapcsa az erkély vasrácsozatához belülről volt erősítve ; a bástyafalon pedig az Albrecht-utra egy másik kötél lógott le. Megállapittatott továbbá, hogy a hálószobából az elhunytnak téli kabátja, pénztárczája, aranyórája és óraláncza egy rajta függő kis aranygyűrűvel és néhány darab Szt. György-tallér hiányzott. Az 5. naplószám alatt fekvő boncz-jegyzökönyv a hullán, jelesen annak fején, szája és nyaka körül, ugy nemkülönben a kezeken és lábakon 32 külsérűlést igazol. Ugyanezen jegyzőkönyv szerint a bonczvizsgálat adatai a mellett szólnak, hogy Mailáth György fulladás közben halt meg. A fulladási halál — a vizsgálat során felderített ténykörülményekkel megegyezöleg — egyrészt a szájűregbe becsömöszölt kendő, másrészt a légutaknak zsineggel való erős körülhurkolása által okoztatott. A végtárgyaláson törvényszéki orvosokként működött dr. Glück Ignácz és dr. Péchy János, — összefoglalván a bonczjegyzökönyvben foglaltakat, a vizsgálat és végtárgyalás során kideritett ténykörülményekkel,— egyhangúlag kijelentették, hogy ugy a szájbetömés, valamint a nyaknak körülhurkolása mindegyik önmagában feltétlenül halált okozó volt; az egyik törülköző ugyanis oly mélyen szoríttatott be a szájüregbe, hogy a légutak ennek következtében teljesen elzárattakj a nyak körülhurkolása pedig oly erővel eszközöltetett, hogy a gége körül, sőt a garat mögött is vérömlenyek jöttek létre. Ezekhez képest tényként megállapítható első sorban, hogy 5*