Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

röl nem csupán a vád alá helyezési, hanem a végtárgyaláson emelt indítványban is tüzetesen kiemelt, vádlott és védője részéről teljesen ismert tények és bizonyítékok fölött mond határozatot: tekintve, hogy a concret tényelemek szerint a helyesen kifejtett és csupán törvényszerinti megjelölésében téves meghatározása valamely büntetendő cselekménynek, még az esetben sem köti az itélö bíróságot, ha a tévedés nem csupán a vád alá helyezési határozatban fordul elő, hanem ha azt a végtárgyalás alkalmával a kir. ügyészség is sajátjává teszi (falsa denominatio non nocet); mindezeknélfogva nem forogván fenn törvényes ok, az elsőfokú törvényszék ítélete említett rendelkezésének megsemmisítésére: a kir. itélö tábla által kimondott megsemmisítést hatályon kivül helyezni és az elsőfokú bíróság ítéletének ugy ezen rendelkezését, valamint többi határozatait is, a végtárgyalás eredménye, illetőleg a B. T. K. rendelkezései alapján felülvizsgálni kellett. Ennek következtében az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban a végtárgyalás adataival megegyezöleg felhozott bizonyítékokkal begyözve lévén, hogy G. János rendörbiztos és ennek meghagyására B. Károly városi csendlegény K. F. Jánost gúzsba kötötték, s abban felfüggesztve hosszabb ideig függni hagyták ; bebizonyítva lévén, hogy a nevezettek a sérültet azonfelül is korbácscsal súlyosan ütlegelték; bebizonyítva lévén, hogy a megsérült ennek következtében súlyos betegségbe esett és habár a bonczolásnak kötelességellenes elmulasztása miatt nem bizonyítható, hogy a sérültnek bekövetkezett halála e súlyos kínzásoknak volt a következménye, mindazonáltal az orvosi vélemények szerint kétségtelen, hogy a rajta elkövetett testi sértések következtében életfogytig nyomorék maradt volna ; • minthogy a B. T. K. 477. §-a az abban meghatározott bűntett létrejöttére csakis törvényellenes kényszereszközök alkalmazását követeli ; de ezen kényszereszközöknek netaláni, az egészségre ártalmas következményei e szakasz alkatelemeit nem képezik *, minthogy továbbá azon eset, ha a kényszereszközök az egészségre, vagy a test épségére is káros eredményt okoznak, túlmegy azon, mely fölött a 477. § rendelkezik, s melyre ezen szakasz az általa körvonalozott cselekménynyel arányban állapítja meg a büntetést ; minthogy ebből kifolyólag a kényszer azon neme vagy esete, mely testi sértést is okoz, külön választandó lévén attól, mely ily eredményt nem von maga után : a törvénynek nem csupán a hivatali bűntettekről, hanem a személy testi sértéseiről szóló rendelkezése alá is esik ; és minthogy végre a fenforgó esetben ugy a közhivatali kötelesség súlyosan megsértetett, valamint az ezen kivül eső magán-