Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

A • CURIAI DÖNTVÉNYEK ÉS ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATOK POLGÁRI ÜGYEKBEN. 1. Azon érték erejéig, melyet a leszármazók, felmenők s vég rendelet nélkül elhalt örökhagyó atyjától örökölt, az örökhagyó atyjának testvérei, s ezek leszármazói csak ugy igényelhetnek az örökhagyó hitvestársával szemben örökséget, ha kimutatják, hogy azon érték az örökhagyó atyjára is felmenőiről — a közös törzsről — szállott volt. Mert az oldalági rokont csak képviseleti jogon illeti az örökösödési jog, mely nem terjedhet tovább, mint az általa képviselt felmenők joga és a mely vagyon nem az oldalrokonnak az örökhagyóval közös törzsétől származott, azt ö irányában jogilag szerzeménynek kell tekinteni. Ellenben azon érték erejéig, mely az örökhagyóra az ő nagyanyjáról — a közös törzsről — szállott örökségkép, nem képez szerzeményt az a vagyon sem, melyet az örökhagyó hitvestársával együtt a nagyanyai örökség kézhezvétele előtt vásárolt. Az ily vagyonban is, az öröklött érték erejéig, nem a hit vestárst, hanem az oldalrokont illeti az örökség. Mert az id. törv. szab. 10. §-ához képest a hitvestárs az oldalrokonokkal szemben csak azon értéket követelheti örökségkép, mely meghaladja az oldalrokonok ágáról szállott vagyon értékét, és oly esetben, a midőn az oldalrokon nem a hitvestárs vagyonába beruházott hozományt, hanem az örökhagyó vagyonából örökséget keres : közönyös az a kérdés, hogy vájjon épen a nagyanya után örökölt pénzösszeget ruházta-e be az örökhagyó a kereseti ingatlanokba? — közszerzemény czimén pedig nem örökséget, hanem tulajdont követelhet a hitvestárs,ha nem birja máris tulajdonul a közszerzemény felét. 1883. június 13. 9212/1882. sz. A b.-g y u 1 a i királyi törvényszék B i Bálint és érdektársainak B . . e Jónás ellen végrendelet és leszármazó Örökösök hátrahagyása nélkül elhalt B . . e Jánosné szül. B . . . . . Zsuzsanna után maradt ingatlanokra nézve a törvényes oldalági öröklés megállapítása iránt lefolytatott perükben hozott ítéletével felpereseket keresetüktől elmozdította s a perköltségben elmarasztalta. Indokok: A B. alatt csatolt ö . . . . i 615. sz. tjkvi és C. alatti legelő-felosztási jegyzőkönyvi kivonatok igazolják, hogy az azokban foglalt, s alperes és 1879. évi május 3l-én végrendelet és leszárl