Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

111 tárgyazó, valamint azon az alperes által nem neheztelt re'sze, mely szerint ez viszonkeresetével elutasittatott, -érintetlenül hagyatik. Egyebekben mindkét alsóbirósági Ítéletnek részbeni megvál­toztatása mellett azon esetre, ha felperes leteszi az elsöbirósági íté­letben részére megítélt azon pótesküt: „hogy az alperes által az A. és C. alatti szerződésekre összesen 368 szekérrel szállított zsin­delyből legalább is 83 szekérrel oly minőségű volt, mely nem az A., hanem a C. alatti szerződésnek felelt meg", — tartozik alperes fel­peresnek 303 frt 75 krt és ez összegnek 1882. évi május hó 4-étöl számított 6% kamatát megfizetni. A perköltség ez esetben kölcsö­nösen megszüntetik. Keresetének a fenti összeget meghaladó részével felperes fel­tétlenül elutasittatik. Erdekében áll tehát felperesnek a jelen ítélet kézbesítésétől számított 3 nap alatt a fent megítélt póteskü letételére készségét a bíróságnál bejelenteni és azt a kitűzendő határnapon letenni : mert ellenkező esetben amaz eskü letételének feltétele alatt megítélt 303 frt 75 kr. és kamatai iránti keresetével is elutasittatik és ö tar­tozand alperesnek per- és felebbezési költség fejében 43 frt 40 krt megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadíja és költsége jelen felebbezésért saját fele ellenében 15 frt 65 krban állapittatik meg. Indokok: Sem az A. alatti okirat szavaiból, sem az ott körül­irt ügylet természetéből nem következtethető, hogy annak megköté­sénél a szerződő felek akarata oda irányult volna, hogy az árú át­adására kitűzött határidő a teljesítés lényegének tekintessék, ennél­fogva helyesen mondatik a kir. itélö tábla ítéletében, hogy a jelen ügyletre a keresk. törvény 356. §-ának határozatai alkalmazást nem nyerhetnek, Nem volt azonban felperes keresetével azon a másodbirósági ítéletben felhozott okból elutasítható : hogy a keresetlevél benyúj­tását megelőzőleg alperesnek a teljesítési határidő elmulasztása után különbeni kártérítési igényeinek fentartása mellett az utólagos telje­sítésre kellő időt nem engedélyezett, — mert a keresk. törvénynek a másodbirósági ítéletben idézett 354. §-a rendeli ugyan, hogy ha az ügylet természete megengedi, a késedelmes szerződő félnek a másik fél kellő időt engedni tartozik, — de a törvény ezen rendel­kezése nem jelenti azt, hogy a nem késedelmes fél ily utólagos tel­jesítési időt a késedelmesnek ajánlani tartoznék, hanem annak értelme csak az, hogy a késedelmes fél kívánatára esetleg ily időt engedé­lyezni köteles, s illetve, hogy ha ez iránt megegyezés létre nem jött, az eset minősége szerint az utólagos teljesítési idő engedélyezésére -a bíróság által kötelezhető. A jelen esetben azonban alperes ily utólagos teljesítési idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom