Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

96 szólaló adókönyvébe még bejegyezve nem volt, a felszólalás elhalasztására indokul nem szolgálhat. (Guria 1886. évi 143. sz. a.) 92. Az összeirás bevégzése után utólagosan nyert választói jogosultságnak visszaható erő nem tulajdonitható. A' felszólalási eljárás alkalmával egyedül ama felszólalók panasza vétethetik figyelembe, kik az összeirás alkalmával már jogosultsággal bírtak s ennek daczára az összeírásból, illetve az összeirás kiigazításakor a névjegyzékből kihagyattak. (Guria 1886. évi 164. sz. a.) 93. A választói törvény 8. §. rendelkezése nem alkalmazható azokra, kik a választói jogot a választási törvény 2. §-a alapján („tehát régi jogon") gyakorolhatják. (Guria 1875. évi 2. sz. a.) 94. Az esetben, ha az adókönyv a B) tabellától a kivetett összegre nézve eltér, a választói jog megállapítására irányadóul csakis a fél kezén levő adókönyvet lehet tekinteni. (Guria 1875. évi 245. sz. a.) 95. Az adószedő hivatalnak, az adókönyvecske tartalmával ellenkező bizonyítványa az adókivetés kiigazítására nézve, figyelembe nem vehető. (Guria 1878. évi 98. sz. a.) 96. A központi választmány határozata helybenhagyatik, mert a felszólaló által bemutatott czégjegyzéki ív f. 1892. évi május hó 30. napjára lévén keltezve, arra nézve, hogy felszólandó már mult 1891. évben is a Machlup H. fia czég beltagja és mint ilyen, e czég neve alatt adóval megróva lett volna, bizonyítékot nem szolgáltat, minélfogva felszólaló az 1874: XXXIII. t.-czikk 8-, §-ához képest a névjegyzékbe fel nem vehető. (Guria 1892. évi 77. sz. a.) 97. Budapest székesfőváros központi választmányának határozata helybenhagyatik, mert az 1894: XXXIII. t.-cz. 8. §-a értelmében felebbező tartozott volna kimutatni, hogy ő már 1892. évben olyan jövedelem után volt államadóval megróva, amelynek alapján őt a választói jog megilleti, a felebbezéshez csatolt okirat azonban nem bizonyítja azt, hogy felebbező az első magyar betűöntődé-részvénytársaságnál már 1892. évben 1500 frt fizetéssel volt alkalmazva. (Guria 1893. évi 105. sz. a.) — (Hasonló Guria 1893. évi 106. sz. a.) 98. A központi választmány határozata helybenhagyatik, mert S. P. igazolta, hogy a mult 1891. évre 11 frt IV. osztályú kereseti adóval, tehát 700 frtot meghaladó jövedelem utan volt megadózva s ez adóját f. évi április 15-én kifizette és mert az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 8-dik §-ának rendelkezésében, tekintettel a 12.